A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Csallány Géza: Üzenetküldés motívuma népmeséinkben
tudom neked a jelit mást mondani, mint az acélszerüre egy buzogányt hajíts. De amikor a buzogány hazajön, már nekem akkor tálalni kell kifelé!" Levélírás mint mesemotívum. A levél, éppúgy, mint a buzogány, csak félig vezethető vissza a nyílra. Vannak mesék, ahol ez az átváltozás világosan kimutatható, mint például az álmát eltitkoló fiú meséjében. Vannak azonban mesék — és ezek vannak többségben — melyekben igen bajos lenne ezt az eredetet kimutatni. Ennek megállapításához jobban meg kellene vizsgálni kelet felé az összehasonlító anyagot. Mindenesetre a népi műveltség viszonylag magasabb fokán keletkeztek. Levélüzenettel találkozunk az Aranyhajú ördög (AaTh. 461) meseidegen városban egy vendégfogadóban találkozik a szegény ember fia a típusban: „Jézus mondásának teljesedni kell". 23 E mese С epizódjában: kereskedővel; megismerteti magát; az levéllel küldi feleségéhez, melyben arról van szó, hogy a fiút ki kell ,,rudalni". Ugyanezen a mesetípuson belül, ugyancsak а С epizódban több mesében is szerepel a levélüzenet. 24 A csonkakezű leány mesetípusa (AaTh. 706): „Kezetlen lány" 25 , D epizód: A herceg újra háborúba megy; azalatt felesége két aranyhajú gyermeket szül. A király ezt fiának levélben megírja. Ez a lényege több idetartozó mesének is. 26 Minden esetben a levél ármánykodás eszköze lesz. Az előbbivel rokon az aranyhajú ikrek mesekör. 27 Megírják a királynak, hogy felesége kutyakölyköket szült. „Aki azt mondta, hogy üfelette úr nem létezik" című mesében pedig 28 : „... . Amikor elment Erős János az erdőbe vadászni, a kisasszony leült az asztalhoz. írt a pokolba az apjának egy levelet..." A levélírás ugyanebben a mesében még kétszer fordul elő. Mint a példák is mutatják, a levelek vagy hamis üzeneteket tartalmaznak, vagy valami gonoszságot forralnak ki bennük. Tehát éppolyan rossz előjelek, mint a buzogány, mely a sárkány érkezését jelzi, vagy a nyíl23 Erdélyi János, Magyar népmesék, Pest, 1855, 175—180. lap. 24 Goal György, Magyar népmesegyűjteménye. (Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc.) II. kötet, Pest, 1857, 115—132. lap. — Csatághi L. L., Népmesék: Magyar Nyelvőr, X., 1881, 40—48. lap. — Berze Nagy János, Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: MNGY. IX., Budapest, 1907, 93—101. lap. — Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 391—396. lap. 25 Erdélyi János, Népdalok és mondák III., Pest, 1848, 212—217. lap (D epizód). 26 Kriza János, Vadrózsák II.: MNGY. XII., Budapest, 1911, 107—113. lap. — Berze Nagy János, Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: MNGY. IX., Budapest 1907, 173—197. lap és 203—207. lap. — Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 335—344. lap. 27 Gaal György, Magyar népmesegyűjteménye. (Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc.) Pest, 1857, I. kötet, 200—221. lap, III. kötet 148—154. lap. — Kriza János, Vadrózsák II.: MNGY. XII., Budapest, 1911, 107—113. lap. — Mailand Oszkár, Székelyföldi gyűjtés: MNGY. VII., Budapest, 1905, 379—394. lap. — Horger Antal, Hétfalusi csángó népmesék: MNGY. X., Budapest, 1908, 313—333. lap. — Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 315—323. lap. — Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye: MNGY. XIII., 1914, 324—331. lap. — Kálmány Lajos, Hagyományok II. (Kiadja a Néphagyományokat gyűjtő Társaság), 83—97. lap, 129—130. lap, 199—200. lap, 201. lap. Irodalom: Bolté—Polivka, II. 380. 28 Erdész Sándor, „Aki azt mondotta hogy üfelette úr nem létezik" (Kéziratban, mesélő Ami Lajos), Nyíregyházi Jósa András Múzeum Adattára 202/336. lap. 110
