A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Csallány Géza: Üzenetküldés motívuma népmeséinkben
kilövi a húst, a másik kezéből ellövi a poharat. A „Vadász királyfiakéban a királyfi a nyilára taplót tesz s azt a tűzön keresztüllövi. Majd később: lelövi a király váráról a vaskakast. Érdekes, hogy az ugyanehhez a mesetípushoz tartozó, „Donát" 7 című mesében már nem nyíl, hanem puska szerepel. A nyíl e mesetípuson belül kevésbé üzenetközvetítő, inkább fegyver. A liliomleány mesetípusa (AaTh. 411) 8 : Az útra kelt király egy sánta táltos bal oldalából ezüstnyilat vesz ki, melyet egy vén boszorkány lőtt bele. A ló ettől szebb lett. Ebben az esetben pedig a nyílhoz fűződő varázshiedelemmel találkozunk. Az álomlátó fiú (AaTh. 725). A fenti mesetípusnak a Magyar Népmesekatalógus eddig 18 változatát tartja nyilván. A nyíllal való hadüzenet motívumát kiragadva, ez a szám mindössze négyre csökken. Éspedig: 1. Erdélyi János, Népdalok és mondák I. 2. 466. lap. Benedek Elek ezt a szöveget dolgozta fel a Magyar Mese és Mondavilágban. 2. Vikár Somogy megyei gyűjtése (MNGY VI. 361. lap) Az álmát eltitkoló fiú: A fiú eltitkolja a király elől álmát, ezért befalazzák a toronyba. A királylány megszerette, bejárt hozzá egy rejtekajtón . . . . . . Szerepel eben egy török, akinek volt egy óriása, ,,. . . aki egy vitéz vót, mely Törökországbul egy tizönkét mázsás nyilat eldobott Francijaországba oda a kastély udvarba, a királyi lakba. Amint az lejesött, az a tizönkét mázsás nyil, annyi ölre mönt le a földbe, mindön mázsa egy ölre; hogy ezt ha vissza tudja a király dobni, akkor jó, de ha nem, akkor kész az ítélet a fejére ..." „. . . Jóska odaállt a király elejébe és mondta, hogy ü képes lőhet azt a nyilat fölhúzni és úgy visszasütni, hogy még jobban, mint ahogyan idejött . . ." 3. Hely és gyűjtő megjelölése nélkül szerepel a Kisfaludy Társaság Népmesegyűjteményében V. 61/b 1. MTA kéziratgyűjteménye 990/V. 4. Erdész Sándor gyűjtésében is szerepel Ruszkovics István meséi között, de eléggé módosult formában. A Fehérlófia mese erősen rányomja bélyegét. Itt már buzogánydobás szerepel. A többi változatban lovat küld a török császár; 9 vagy három nádvesszőt 10 , botot 11 , egy másik változatban 27 mázsás vasbotot 12 , sőt egészen módosult változatban levelet 12 : A török császár a magyar királynak levelet ír, melyben megfenyegeti, hogy a hozzá küldött három szál nádról nem tudja megmondani, melyik a töve, közepe és vége, akkor hadat üzen. Végül az utolsó változatot a „Kisokoska" című mesében figyelhetjük 6 Kriza János, Vadrózsák. I. Kolozsvár: MNGY. XII. 93—102. lap, III. sz. 7 Kálmány Lajos, Ipolyi Arnold népmesegyűjtemónye: MNGY. XIII., Budapest, 1914, 357—369. lap. 8 Erdélyi János, Magyar népmesék. Pest, 1855, 1—7. lap. 9 Erdélyi János, Népdalok és mondák, I. Pest, 1846, 466—470. lap. 10 Erdélyi János, Népdalok és mondák III. 262—274. lap. 11 Lázár István, Alsófehér vármegye magyar népe. Nagy-Enyed, 1896, 605—608. lap. 12 Magyar Nyelvőr XXXII. 580—582. lap. 13 Pintér Sándor, Mese ja tyityok tartó gyerekreő: Ethnographia XVI. 1905, 103—110. lap. 107
