A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Gombás András: Bűn és bűnhődés a régi Szentmihályon

HAMIS VÁDASKODÁS Ritkán előforduló bűneset volt ez, mert 16 évről csak háromról beszélnek a régi írások. A régi Szentmihályon akkor ez nem volt megszokott és megismétlődő. Egy eset ez volt: ,,B. Nagy István hamis vádaskodás miatt, becsületsértésért az úrasztalától — mig töredelmes szivvel poenitentiát nem tart — eltiltatott, s ünnepi napon a rajta a templom előtt véghez viendő 20 páltza ütésekre ítéltetett a presbyterium által." KÓBORLÁS Az 1813. év szeptemberében kiadott rendelet szerint: „. . . elhatalmazott ezen Helységben a tolvajlás . . . ezeknek meggátlására a közönséges bátorság fenntartására és a lakosok nyugodalmára" . . . rendeli a következőket : 1. Minden este 8 órakor harangszó által fog jelentetni, hogy minden ember a maga házához takarodjék". (Innen ered az esti harangozás „takarodó" neve. Ezzel szemben a hajnali a „bolygó"). 2. Hogy ezen harangozás után senki sem az utzán se a kerteken lámpás nélkül járkálni ne merészeljen. 3. Hogy aki ezen parancsolatot által hágja, akármilyen rendű, rangú és állapotú ember légyen is az, . . . el fog fogattatni, a Helység házához kísértetni és ott az egész éjszakát mint árestans fogja eltölteni; másnap pedig megvizsgáltatván, hogy hol és mibe találtatott, cselekedete szerént fog büntetődni, és ha szinte semmi rosszba nem találtatott volna is, de már csak ezen parancsolatnak általhágásáért is 30 krajcárra büntetődik".

85 Ennek a helyi rendelkezésnek az alapján 1840. február 13-án „Cs Nagy András fia Sándor több ízbeli éjjeli kóborlásért 6 páltza ütésekkel fenyíttetett meg". (62. határozat). Az 1843. év december 20-án „Törvényes ülésbe panasz tétetett, hogy Turóczi János urasági bojtár többször találtatott az éjjeli őrök („patrók") által tiltott óra után, de most legközelebb gyanús helyen fogattatván el, 12 páltza ütésekre ítéltetett, melyet el is kapott — Egyszersmind megintetett, hogy többször meg találtatik 24 páltzát fog kapni." (9. határozat). Majd 1846. december 24-én „Gémes Jakab, Szendi András és Bodor Gábor, mint éjjeli kóborlók és a Rósási kortsmába erőszakoskodók 12 páltzaütésekkel fenyíttettek. (6. határozat.) A XIX. század közerkölcsiségével kapcsolatosan írja ezeket Sőrés: „Rontó hatással volt továbbá a közerkölcsiségre, vallásosságra, a jobbágyi szolgálatoktól egészen elszokott lakosoknak a jelen helyzettel való elégületlensége. Ama deresen való botozás, míg a félénkeket és gyengébbeket szolgai megalázásra, — addig a bátrabbakat további engedetlenségre, sőt néha makacsságra is vezette."

86 Sőrésnek a megállapításai találóak. Ugyanis a község a XVII. és XVIII. századon át jobbágyi szolgáltatásokat nem adott a földesúrnak, mert megváltotta azokat évről-évre pénzzel, szerződés alapján, tehát taxás helység, 85 Sőrés: Sztm. t. 160. 1. 86 Sőrés: Sztm. t. 161. 1. 102