A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

összevonásának kiinduló rovás jele. Így az olvasata ennek a résznek nem „apa-pap", hanem pap-atya. A szöveg helyes magyarázata alapján, tehát egy Miklós nevű papatyáról van szó, aki kántor ( = énekes kanonok) 1431 (?) körül. Cs. Sebestyén Károly és Pais Dezső idézett munkájukban

49 a székelyderzsi feliratot az alkalmi készítésű tégla méretei alapján a XIII. századba sorolták be. Mivel itt nem kész téglákkal építettek XIII. századi kis gótikus ablakfülkét, hanem már meglevő ablaknyíláshoz, ennek berakásához méreteztek és égettek ki egy alkalmi téglát, így a rovásírásos szöveg számára korai az adott datálásuk. A székely derzsi rovás jelek típusa a korai felirati emlékek közül Karácsonfalvával, Csíkszentmártonnal és Konstantinápollyal függ össze, így a rovássor idejét a XV. század második felére tehetjük. Pontosabb idejét talán eldöntheti a módosított szöveg kapcsolata esetleges egyházi történeti forráshoz. De figyelembe kell vennünk a felirat 1431 (?)-es évszámát is. A székelyderzsi feliratban a következő betűk rovásjelei szerepelnek: a, i, k, l, m, o, p, r, s (száras), ty. Ligatúrák: mi, ós, sk, ant, nt, pa, tya, óskánt. 3. A NIKOLSBURGI ÁBÉCÉ A székely rovásírás ábécéjét megőrző pergament lap, egy 1483-ban készült ősnyomtatványba volt bekötve.

50 A nikolsburgi betűsor a következő: a,á(a); b(eb); c(ecz); cs(ecz-ech); d(ed); e,é(e); é( =eh); f(f); g(egh); gy(eg'); h(eh); i,í(i); j(ejj); Щеку, [k( =eé) ld. a ck ligaturánál]; 1(1); ly(ely); m(m); n(en); ny(enij); o,ó(o); ö,ő(eé); p(ep); r(r); s(s); sz(s); t(eth); ty (athy és etheth); U,Ú(Y); ü,ű(*); y(ew); z(ez); rs(^ch). Ligaturák: enc,nc(encz); eck,ck(eczk); encs, ncs(enczench); and; engy,ngy

'(eng'); ак(ас); unk (vnc); n/e(nye); emp; ent(enth),nt; ezt,zt; est,st; tpr(us); (us); Szöveg: Amen 12. kép. A nikolsburgi ábécé és ligatúrák 49 MNY., 1952, 86—89. 50 Németh Gy., i. m., 1934, 3—4., I. melléklet. — Jakubovich E., i. m., 1935. 54