A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

és elsősorban rézkori korsóink ilyen példányai, rituális feladattal bírtak. A fedőjükön levő, kutyát vagy más ragadozó állatot ábrázoló figura rendeltetése az edény tartalmának (minden bizonnyal a szertartásokhoz használt folyadékoknak, egyes esetekben értékesebb tárgyaknak) az ártó szellemektől, démonoktól való megőrzése volt. A jelenlegi adatok ismeretében ennél többet, biztosabbat sem az ilyen leletek régészeti, sem vallási kapcsolatairól vagy jelentőségéről nem mondhatunk. # * * Lényegesen nehezebb kérdés az 1. sz. tárgynak, a különleges formájú tálnak (I. t, II. t. 6, IV. t 2, VIII. t. 1—3) az egykori rendeltetését meghatározni. Nehezíti a feladatot, hogy hasonló leletet nem ismerünk, eltekintve egy Miskolc, Fűtőháznál talált, vonaldíszes kerámiába tartozó, teljesen hasonló táltól.

63 Ez a miskolci tál elsősorban azt bizonyítja, hogy a rakamazi leletet helyesen keltezzük a vonaldíszes kerámia leletei közé. A péceli (badeni) kultúra jól ismert kétosztású táljai már nem hasonlíthatók össze a fenti két neolithikus tállal.

63

" Childe szerint a Danubian II periódus ismer olyan kisebb edényeket, melyeknek hosszabb kiöntőnyílásuk van.

64 Ezek a csövek azonban egynyílásúak, és az edények formái is mások. Vidrán viszonylag gyakoriak voltak az olyan edények, melyek üreges nyelű kanálra emlékeztetnek. Egyes esetekben a nyélben húzódó üreg csatlakozott a tál belsejéhez, azaz egybenyílt a tállal. Az egyik ilyen edény formája lapos, szögletesedő és oldalán bütyökfogantyút is találunk.

65 Ez a lelet Gumelnica A periódusú (VIII. t. 4). Ezen a két analógián kívül még egy thesszáliai tálat említhetünk meg (VIII. t. 5). Ezt Giannopulos hajómodellnek tartotta. Ez a közölt ábráról azonban nem állapítható meg egyértelműen.

66 Formája némileg a rakamazi leletre is emlékeztet. Az újabb knosszoszi ásatások során két érdekes, neolithikus edényt is találtak. Korong alakú csészék ezek, vastagfalúak és peremük alatt széles, szögletes nyílás van. Ehhez kívül kis félkör alakú csésze csatlakozik.

67 Mintha ülepítő edényeknek készültek volna. Pontos rendeltetésük azonban ismeretlen. 83 Korek J.: Zu den anthropomorphen Darstellungen der Bükker-Kultur. Folia Archaeologica 11 (1959) 13—14. Korek József szerint is a miskolci tál hasonló a rakamazihoz. A leírás szerint a miskolci lelet egy csónak alakú edény, melynek belsejében hat, egymástól bordákkal elválasztott csatorna fut végig egy kiöntőnyílás felé. A miskolci múzeumban megnéztük a leletet, és láttuk, hogy keresztfal is van benne, de nem áttörések biztosítják a csatornák kifolyási lehetőségét, hanem a keresztfal V alakban halad, és a két szár nem érintkezik, így közöttük nyílás van. Korek a miskolci leletet véres áldozattal kapcsolatos ceremóniák eszközének tartja. Megjegyezzük azonban, hogy a neolithikus áldozati oltárok pontos formáját éppen Miskolc környékéről jól ismerjük, és ez különbözik a fenti két tál alapján rekontstruálható formától. Lehet, hogy már ebben a korai időben szó lehet tehát a véres s vér nélküli áldozat közötti különbségekről. 63

a Banner J., Die Péceler Kultur. (Bp. 1955) passim. A kétosztású tálakkal doktori értekezésemben is foglalkoztam: A péceli (badeni) kultúra vallása. Bp. 1962. 64 The Dawn of European Civilization. (London 1927) 178., 80. kép 2. 85 Rosetti, D., Sapaturile Vidra. (Bukarest 1934) 35., 27. kép. 66 Giannopulos, N. I., Praehistorische Funde aus Thessalien. Ath. Mitt. 35 (1910) 3. kép. 67 Daux, G., BCH 83 (1959) 738. és 9. kép. 18