A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

Byblos Moyen 2-ben egy alabástromfedő került elő, melyen hátsó lábán ülő bikát láturík. Ez talán 2000 körűire keltezhető. Ebben a rétegben Minoen Moyen II. hatások mutatkoznak, tehát számolni lehet a krétai állatalakos (bár a byblosinál jóval korábbi) fedőkkel való kapcsolattal.

17 Természetes, hogy Elő-Ázsiában nemcsak ilyen egyszerű kidolgozású állatalakos fedőket találhatunk. Kül Tepe-n a korai építési rétegből került elő egy fedő részlete.

18 Rajta domborított ábrázolást látunk: hátán fekvő férfi mellett, mellső lábain nyugvó, felfelé néző oroszlán hasal. Kora a harmadik évezred vége. Az ábrázolt témának a magyarázatát a Tepe Hissar-on talált, a harmadik évezred végére keltezhető fedő adja meg.

19 A két lelet rendkívül hasonlít egymásra. Itt Hissar III В rétegében találtak lapos edényfedőt. Rajta kimúlt bikát látunk, mellette támadó helyzetben oroszlán hever.

20 A két fedő között szoros kapcsolatot kell látnunk. Azt is bizonyítják, hogy az ábrázolt oroszlánok a bika, ill. ember ellen aratott győzelmükkel szimbolikusan megvédik az edény tartalmát. Egy nuzi pecsételőn hasonló jelenet látható. Itt azonban egy bikaember őrzi egy templom bejáratát, de ez oroszlánt győzött le.

21 Egy, a larszai periódusba tartozó leletnél viszont már egy oroszlán véd egy alapítási áldozati tárgyat, egy rézlemezt.

22 N. Petkov összefoglalásában utalt arra, hogy hasonló fedők szarmata leletek között is vannak.

23 Szerinte is, a fedőn fekvő állatok szimbolikusan az edények, a fedőkhöz tartozó edények tartalmát őrizték. Felfogása helyesnek látszik. Elsősorban az utal erre, hogy a szóban forgó állatok jó része kutya, az ember javainak ősidők óta állandó őrzője. A kutyán kívül előforduló más állatok, pl. oroszlán, tigris vagy párduc (Tirgu Ocnán és Valea Lupului-ban) és vadkan, mint ragadozó állatok, vagy vadságukról közismert, mindenki számára félelmetes állatok. Hogy mindezekben az esetekben az állatszobrocskák tényleg hivatottak voltak szimbolikusan őrizni az edények tartalmát, arra a leleteken kívül más, közvetlen bizonyítékaink is vannak. Asszurban, Assur isten templomának a kapuját oroszlánpár szobra őrizte. A templom erődítményeinek alapozásában oroszlánszobor volt 17 Danand, M., Fouilles de Byblos. I. 1926—1932. (Paris 1937) 147., CXLIX. t. 2956. Ezt a byblosi leletet már M. Money-Co itts összehasonlította a mochlosi pyxis fejlődésével: A stone bowl and lid from Byblos. Berytus 1936. 139. Legújabban R. W. Hucthinson is elfogadja a mochlosi és a byblosi állatalakos fedők közötti kapcsolat meglétét: Prehistoric Crete. (Harmondsworth 1932) 103. Szerintünk a mochlosi fedő, a byblosi 2300—2100 közé való bizonytalan keltezése esetén is korábbi. 18 Özgüc, N., Marble idols and statuettes from the excavations Kiiltepe. Belleten 21 (1957) 78., 12. kép. 19 Schmidt, E. F., Excavations at Tepe Hissar, Damghan. Publ. of the Iranian Section of the Univ. Museum (Philadelphia 1937) 191., 112. kéo. 20 Az abszolút időadatokat P. vm der Meer reniwe alapján adjuk: The chronology of Ancient Western Asia and E^yot. 2. kiad. (Leiden 1955) Synchronistic Table 1—4.; Legújabban vö. Hages, W. С — Rou'oi, M. B. — Stnbbings, F. H., Chronology. Egypt; Western Asia; Aegean Bronze Age. The Cambridge Ancient History, Rev. Ed. Vol. I. Ch. VI. (1Э32) pass. 21 Van Buren, E. D., Homage to a deified kin?. ZfA 50 (1952) 117. 22 Parrot, A. — Noigayrol, J., Revue d'Ass. 42 (1Э43) 2. 23 Petkov, N., Ornament decoratif animal.

.. de Gorni Pasarel. Bull, de lTnsL Arch. 21 (Szófia 1957) 291., 1. kép. 12