A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

elrejtve, hogy a templomot mindig megvédje nemkívánatos látogatóktól.

24 Mari-ban két bronz oroszlánszobor volt felállítva a templom és a zikurratu kapujánál, és további oroszlánszobrok voltak a szent körzetben.

25 Céljuk a templom őrzése volt. A források említik azt is, hogy Zimrilim, Mari királya (1722—1690) oroszlánszobrokat állított Dagan templomának a védelmére.

26 Sumu-ilu-nak, a larszai dinasztia királyának uralkodása idején (1824— —1796) Inanna templomának külső kapujához rézből készült két oroszlánszobrot helyeztek el.

27 Ez a szokás mindenesetre ősi sumer gondolat öröksége lehet. Tudjuk ugyanis, hogy Lagasban Entemena állított fel apjához (?) Eannatumhoz hasonlóan Ningirsu temploma előtt fa oroszlánszobrot.

28 Kőoroszlánok őrizték Kalah-ben (Nimrud) Belit-mati templomának a bejáratát,

29 vagy a Khorsabad-i palota belsejébe vezető utat is.

30 A Harmal-i templom egyik kapuját életnagyságú terrakotta-oroszlánok vigyázták. (Seton Lloyd, Die Kunst des Alten Orients. 1961. 138.) Mindezeknek a szimbolikus őrzetést célzó emlékeknek a keletkezése feltétlenül sumer hagyományokra megy vissza. Erre utal, hogy Urukban a „Fehér Templom" alapozásában egy párduc és egy oroszlán csontvázát találták meg.

31 Ezek mint áldozati állatok kerültek oda, és feladatuk az volt, hogy örökké ottmaradva, őrizzék a templomot. Hozzátehetjük: nemcsak az oroszlánnak volt meg ez a szimbolikus ereje és szerepe. Hasonló adatokat a kutyáról is ismerünk. Kis-ben, a könyvtárszobában (épült 1800—1700 körül) három kis kutyaszobor volt a padló alá elásva.

32 Ezek már agyagból készültek. Egyikre a következők voltak karcolva: „Biter of his enemy". Ez és hasonló feliratok kétségtelenné teszik, hogy az ilyen rejtett szobrocskák szerepe mi volt. Mindenkinek az ellenségei voltak, aki a házhoz gonosz szándékkal közelített, ideszámítva a gonosz szellemeket, démonokat is. S. Langdon utal a hasonló görög és római elképzelésre. Későbbi időkből további adatokat említhetünk. I. Nabukudurusur (1135—?) egy templom küszöbe alá két-két, aranyból, ezüstből és bronzból készített kutyaszobrot rejtett el.

33 Urban, abban a palotában, melyet Nabu-Na'id király (555—538) építtetett, leánya számára, az egyik szoba 24 Van Buren, E. D., The fauna ancient Mesopotamia as represented in art. Analecta Orientalia 18 (Roma 1939) 6. 25 Parrot, A., Les fouilles de Mari. Syria 19 (1938) 25.: „Deux lions de bronze.

.. qui gardaient precisement I'interieur de la porte du Sanctuaire que nous avons decrit." X. tábla. 26 Dossin, G., Les noms d'années et d'éponymes dans les „archives de Mari"Studia Mariana (Leiden 1950) 58. 27 Van Buren, E. D.: i. m. 7., Gadd, J. C.—

Legrain, L. etc., Ur Excavations II. The Royal Inscr. (London 1928) 64 skk. 28 Sollberger, E., Deux pierres de seuil d'Entemena. ZfA 60 (1952) 27. 29 Gadd, J. C, The stones of Assyria. (London 1936) 126., az oroszlánszobrok a zikkuratutól DK-re levő kis templom bejáratát őrizték. 30 Van Buren, E. D., i. m. 7. 31 Heinrich, E., Forschungen in der Umgebung von Warka. VIII. Bericht. Abh. der Preuss. Akad. der Wiss. 1936. Phil.—Hist. Klasse (Berlin 1937) 31., 43.. tábla В. 32 L-mgdon, S., Excavations at Kish. Vol. I. (Paris 1924) 91., 114. 33 Ua., Vorderasiatische Bibliothek. IV. (Leipzig 1911) 164 skk. 13