A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

18. Kettősbalta alakú, nyeles amulett, bronzból (V. t. 1). Szabolcs megyéből származik, kora a késői bronzkor. 4,5 cm hosszú. 19. Neolithikus ülő szobor vagy ember alakú edény lócájának egyik lapos lába (V. t. 6). Lefelé kissé kiszélesedik és piciny talpa van. Hossza 7,3 cm, szélessége 5,5 cm, vastagsága 6 mm. Pontos lelőhelyét nem ismrjük, de Szabolcs megye területén került elő. 20. ŰjabbkSkori, ember alakú szobrok lábai. a) Kenézlő, Szérűskertből (VI. t. 4). Széles, szögletes, a lábszártól jól elkülönülő talprésszel. A térdnek megfelelő részen gömbölyű csappal volt a test többi részéhez erősítve. Hossza 6 cm. Kora a tiszai kultúra. Lelt. sz. 55. 10. 112. b) Paszab, Övedről (V. t. 4). Hosszú láb, melynek lábfeje két csücsökre oszlik. A szobor jobb lába volt, mert látható, amint felső részének egyik oldala a törzshöz ívelt vonallal csatlakozott. Hossza 14 cm. Kora a késői neolithikum. Lelt. sz. 55. 20. 3. c) Tiszapolgár, Gsőszhalomról származó leletek. Az egyik lefelé keskenyedő lábszár, lábfeje egészen kicsiny. A törzshöz való átmenetnél tört el. Hossza 9,3 cm (VI. t. 5). Lelt. sz. 56. 184. 30. — Egy másik példány az előbbihez hasonló, de alacsonyabb és zömökebb (VI. t. 3). 5,2 cm hosszú. Lelt. sz. 56. 184. 31. — A harmadik példány talprésze, valamint a lábszár hátsó és oldalsó részei pontbenyomásokkal vannak díszítve (VI. t. 1). A lábszár ferde, előre lejtő síkkal csatlakozott az egykori testhez. 3,8 cm magas. Lelt. sz. 56. 184. 32. — Végül ismeretes még egy szinte facipő alakú lábfej is, hossza 3 cm (VI. t. 2). Lelt. sz. 56. 184. 33. 21. Állatalakkal díszített fedő töredéke (II. t. 3). A fedőtest maga kúp formájú volt. Tetején az állattest egyben fület is képzett, ennek megfelelően az állat mellső és hátsó lábai között félkör alakú nyílás volt. Azaz az állat álló helyzetben volt a fedő tetején. A lelet Tiszadob, Borzik lelőhelyről származik.

3 Vagy a késői neolithikum, vagy a bodrogkeresztúri kultúra lelete". Lelt. sz. 56. 7. 22. Állat alakú mécses (II. t. 4), mely Tiszapolgár, Csőszhalomról származik. Igen sematikus ábrázolás, az állat fejét pl. egy igen kicsiny nyúlvány jelzi. így az állat faja nem is állapítható meg. Juhra vagy sertésre gondolhatunk.* * * * Áttekintve az ismertetett tárgyak sorát, azonnal szembetűnik, hogy azok nem egyforma jelentőséggel bírnak. Éppen ezért elsősorban azokkal foglalkozunk a továbbiakban, amelyek segítségével fontosabb következtetéseket nyerhetünk. Főleg az 1. sz. különleges tálra, valamint a 21. sz., állatalakkal díszített fedőtöredékre vonatkozik ez. Végül röviden és csoportosítva tárgyaljuk a többi leleteket is. A 21. sz. fedőtöredék (II. t. 3) esetében igen fontos és eddig eldöntetlen kérdés, hogy milyen állat is van a fedő tetején. Patay P. rókára gondolt.

5 Tüzetesebb vizsgálat azonban valószínűvé teszi, hogy az őskori művész nem rókát, hanem figyelő állásba helyezkedett kutyát igyekezett megmintázni. Mindenképpen ragadozóállatról van szó. A hasonló típusú fedőket a közelmúltban összefoglaltuk.

6 Bár a felsorolást néhány további analógiával is kiegészíthetj ük, a kialakított képet ez nem változtatja meg. Sőt! Az újabbakból is hasonló következtetést vonhatunk le. Dévaványán a Sártó lelőhelyen szórványként került elő egy 3 Patay P., Arch. Ért. 77 (1950) 113.; Szabolcs vármegye Alispánjának évi Jelentése, 1938. 93. 4 Hasonló állat alakú mécses Erósdről is ismert. (Makkay J., Arch. Ért. 86. 1959. 132—133., XXIII. t. 5, 6. ) Még jobban hasonlít a Csőszhalmihoz egy Zengővárkonyban talált mécses: Dombay J., Die Siedlung and das Gräberfeld in Zengővárkony. Arch. Hung. 37 (Bp. 1960) 219., XCI. t. 6. 5 I. h. 6 Makkay J., Arch. Ért. 86 (1959) 123—132. 10