A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

és 3—3 bekareolás van rajtuk. A fogantyú többi oldalát mindenütt egyszerű bekarcolások díszítik. Alul 13 pontból álló sor köti össze őket. Ezek felett két vízszintes bekareolás között függőleges, sűrű sávozás látható. E fölött hegyükkel felfelé irányított háromszögek kapcsolódnak egymáshoz. Magassága 10,3 cm. Lelőhelye Rakamaz—Timár közötti partomlás. Régi lelt. sz. I. 1962. 4. Agyagkorongocska (III. t. 1, 2). Az előbbi edénykével együtt került elő. Mindkét oldala díszített. Egyiken a széle mellett 8 kis bemélyedés látható, ezek közül egy teljesen átlyukasztja a tárgyat. A lyukak között pár vonással élethűen és világosan felismerhetően megrajzolt elefánt képét láthatjuk. x\z állat feje mögött hatszögletű csillag van. A korong másik oldalán az átfúráson kívül csak egy kis lyukacskát látunk. Középen viszont egy álló madár képe van, pár vonással, bekarcolva. Jósa András annak idején a következőket jegyezte fel róla: „Valószínűleg tessera (czirkuszi belépőjegy) készítéséhez való negativ. Római eredetre vall. Az elefánt a szicíliai Catania városának czimere." A lelet átmérője 4 cm, vastagsága 1,2 cm. Régi lelt. sz. I. 1093. 5. Az előbbinél nagyobb másik agyagkorong (III. t. 3, 4), ugyancsak a rakamazi partomlásból. Igen finom iszapolású agyagból, rendkívül jól égetett. Mindkét oldala díszített. Az egyiken (III. t. 4) a perem közelében durván bekarcolt vonal halad. Ezt keresztben sűrűn rovátkolták. A bekarcoláson belüli felületet félhold alakú benyomkodások fedik. Ezeknek öblét azonban 4—4 kis keresztvonallal kitöltötték. Egyes félhold alakú benyomkodások fedik a másikat. A korong ellenkező oldalán (III. t. 3) a perem mellett körbehaladó sorban 21 kis lyukacskát látunk, melyek sekélyek. Ezeken belül karcolt vonal halad körbe, melyet keresztben sűrűn tagoltak rovátkolásokkal. Ezen belül 12, a külső sorban levőkhöz hasonló lyukacska alkot kört. Legbelül egy, a többieknél nagyobb mélyedés van. A mélyedés és a belső lyuksor között egy kifli alakú és egy háromszög alakú bekareolás, valamint egy rovátkolt szélű, kifli alakú bemélyedés van. Átmérője 5,7 cm, vastagsága 1,2 cm. Leltározatlan. 6. Különlegesen szépen díszített kőbalta feje (III. t. 6—8). Átfúrásánál eltört. Különössége a kidomborodó díszítése. A kiemelkedő, hátszerű felületek alkotják egyben a díszítés egy részét is. Ezeken a kiemelkedő csíkokon két-két párhuzamos, hosszanti bekareolás fut körbe, ill. végig. Közöttük létraszerűen, keresztbe húzott rovátkolásokat, ,,V" formájú bevésések sorát láthatjuk. A kidomborodó, díszített felületrész maga is kettős horogra emlékeztető mintát alkot a baltatest mindkét szélesebb oldalán. A két oldalon levő ilyen horgonyalak szárát felül hasonlóan díszített sáv köti össze. A keskenyebb két oldal alsó része is hasonlóan díszített. Lelőhelye: Tiszaeszlár, Temető. Kora: a korai bronzkorba, és minden jel szerint a keleti eredetű okkersírok anyagába tartozik. Lelt. sz. 56. 104. 1. 7. Tiszapolgár-Csőszhalomról származó miniatűr edények (VI. t. 6—10, У

II. t. 1—5). Kétfülű korsót, szögletes és csonkagúla alakú, ovális és lapos tálakat utánoznak. Egy korsó formájú edényke (VI. t. 10) belül nem is üreges, csak keskeny nyílás halad a testébe. Talpán nem is áll meg. Kiemelendő egy 1 cm átmérőjű, 0,5 cm magas kis tálka, amely fél mogyoróhéjnál nem nagyobb. Méreteik: 2—6 cm között. Az újabb kőkor végére keltezhető fiatalabb festett kerámia korába és anyagába tartoznak. 8. Rendkívül különös formájú agyagtárgy, talán edény vagy mécses (II. t. 5, VII. t. 6, 7. Utóbbi alulról nézve). Alacsony csőtalpon kerek, hengeres, üreges edénytest áll. Ennek pereme néhol csorbult, de látható, hogy kissé kihajlik. A testből kétoldalt kissé hegyesedő, belül üreges, karcsonkra emlékeztető ág indul ki. Ezek lefelé kissé lejtenek. A test és a karok üregei egymásba nyílnak. Az egész tárgy leginkább harcicsákányra hasonlít. Lelőhelye Tiszapolgár határa. Kora bizonytalan, valószínűleg újabbkőkori. Hossza 13,5 cm, magassága 6,3, átmérője 3,5 ill. 4 cm. Lelt. sz. 57. 48. 9. 9. Kacsa alakú edények töredékei (IV. t. 6. és 7). a) Ismeretlen lelőhelyről, Szabolcs megye területéről származik. Az állat testének hátsó fele maradt meg. Felül két-két párhuzamosból álló szalagok díszítik, melyek ívelten haladva egymást keresztezik. Ezeket a párhuzamosokat kívül pontsorok kísérik. Lábának egykori helye látszik. Lelt. sz. 57. 235. 37. b) Nagyobb kacsa alakú edény farokrésze. Füzesabonyban találták. Lelt. sz. 57. 269. 1. c) Kacsa alakú edény farokrésze, beszúrkált pontsorok díszítik. Szabolcs megyei lelet. Lelt. sz. 62. 177. 1. 8