A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei
6. A CSÍKSZENTMÁRTONI ROVÁSFELIRAT Kétszáz esztendeje ismerik a csíkszentmártoni rovásfelirat másolatát, de mindez ideig sem a helyet, sem a szöveget megnyugtatóan nem oldották meg. A helyek közül Csíkszentmiklós, Csíkszentmihály, Csíkszentmárton és Gyergyószentmiklós jöttek tekintetbe. 57 A csíkszentmártoni szövegnek két különböző kéztől eredő másolata maradt meg. Az egyik Szilágyi Sámuel táblai ülnöktől (1749), a másik a marosvásárhelyi Ismeretlentől két példányban (1751 május 26). Utóbbi már nem eredeti kézirat, hanem XVIII. század végi pontos másolás. A marosvásárhelyi másolat címéből kitűnik, hogy a felirat helye Csíkszentmárton. Az utóbbi másolat nem a Szilágyi-félére megy vissza, mint ahogy ezt eddig gondolták, hanem önálló, eredeti, pontos másolat, amely olyan függeléket is tartalmaz, amely a Szilágyi-féle másolaton nem szerepel. A Szilágyi—Dezsericzky-féle szövegnek nem volt megfejtése, mert a rovásírást alaposan nem ismerték. A marosvásárhelyi Ismeretlen rovásírásos kézirati gyűjteménye arról tanúskodik, hogy szerzője behatóan foglalkozott a székely rovásírással, alaposan ismerte azt, így másolatában — mely megfejtést is tartalmazott — megőrzött olyan finom ligatúra-jelöléseket is, amelyek a Szilágyi-féle szövegből nem tűnnek ki. Megfejtésüknél így a marosvásárhelyi Ismeretlen kéziratmásolatára mint legpontosabb szövegre kell támaszkodnunk, amely nemcsak a felirat külső formáját, pontos rovásjeleit őrizte meg, hanem a felirat helyének nevét is, Csíkszentmártont. Csíkszentmihálynak is megvolt a maga rovásírásos felirata (ld. 76. oldalon), azonban annak szövege a miénktől eltért, rovásjelei nem maradtak fenn. Magyarázatát Németh József volt szentmihályi plébánostól ismerjük, aki ott 1757-től 1780-ig működött, tehát úgy a saját, mind a közeli Csíkszentmiklós templomára, felirataira nézve hiteles tanúnak számít. Az utóbbi helyen azonban rovás feliratról mit sem tudott, de nem is tudhatott, mivel a megmaradt kérdéses rovásfelirat más vidéken: Alcsikban, Csíkszentmártonban volt. A csíkszentmártoni felirat eredeti alakja, rovásjelei, megfejtései a következők: A felirat legutolsó olvasata, Németh Gyula után, a Szilágyi-féle másolat alapján* ez volt: „Urn a q szül e t e t é tíl fogván írn a q e z e rötszáz e gy e szt e ndőbe; Máty á s, János, E styán kovács csinált á q; Mátyásm e st e r, G e rg e ly m e st e r csináltáq." A marosvásárhelyi Ismeretlennél szereplő függelék megfejtése Szabó Károly szerint a következő volt: „Éljás csinálta" 57 Sebestyén Gy., i. m., 1915, 54—68., X. melléklet és 4., 5. kép. („Csíkszentmiklós")- — Németh Gy., i. m. 1934, 8—9., II. melléklet. — Németh Gy., A csíkszentmihályi felirat: КСSA., II (1932), 434—436. („Csíkszentmihály"). — A marosvásárhelyi Ismeretlen másoló: Sebestyén Gy., i. m., 60., 5. kép („Csíkszentmárton"). — Gyarmathi Sámuel szerint: Orbán Balázs, A székelyföld leírása, II. Pest, 1869, 105. („Gyergyószentmiklós"). 71
