A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Gombás András: Juhtartás Szentmihályon (Tiszavasvári)
jat, hogy a vadkörtefa pudváját meggyűjtötte. Ezt megtörte és apró sóval összekeverte. Sózáskor adta a juhok elébe. „így sohase' volt rühes a nyája". (?) Bolega Ferenc jónak találta ellene, ha évente egy hónappal a nyírás előtt a juhokat megfürösztötte. Ha mégis került rühes, a beteg bőrfelületet kreolinnal kezelte. „Lépfene" ellen nem tudtak semmit tenni. Ez ellen orvos oltott „zöld előtt", míg ki nem járt a nyáj. Ha felüti a fejét a baj, azonnal legelőt változtatnak. A „büdös sántaság a ju'nak a víríbe van' — mondja Bolega Ferenc. Hiába a száraz idő és az almozás, megkapja. A körömköz kipállik, felválik a köröm és ott eleven seb keletkezik. A felvált körmöt az elevenig lefaragják és erős orvossággal az elevent is bekenik. Veréb András lefaragás után kékkő, timsó, só, formalin és zsír keverékéből jól kenhető sűrű kenőcsöt készített és ezzel kezelte a beteg részt. Egy-két kenés „rendbehozta." Bakos Sándor mondta: ,,A nagyapám, még az apám is juhász vót. Én is a drankánál születtem. Nagyapám a büdös sántaságot úgy előzte, hogy tavasszal áteresztette a juhokat a lyukon, oszt' nem vót baj a nyájba'." Mételykórtól nem tartanak, mert itt „mételyfű" nincs. A szőrféreg a gyengén élő juh betegsége. Úgy lehet előzni, hogy a bárányt éves koráig erősen abrakolják. Szikes foltok, erek fekete vizét szeretik a juhok. Ettől szőrférgesek lesznek. A bárány még nyáron, az anya télen pusztul el. A szőrféreg hosszú, fehér, cérnaszerű. A gégében és a tüdőben telepszik meg. Bolega Ferenc az abrakba kénvirágot kever, vagy kiskanálnyi kénport szór a beteg állat torkára. Veréb András szerint azért kell a juhnak a jó abrakolás, mert az erős bárány így „kikeheli" a férget. Ügy orvosolja, hogy féldeci patikai sósavat sóval elkever és ebből egy kávéskanálnyit kever bárányonként az abrakba. Ugyancsak az ő megfigyelése, hogy az augusztus és szeptember a „náthás hónapok". ,,Ha benn, ha kinn' hál a ju', nappal átmelegszik, íccaka meg megfázik. Az erős ju' a náthát kitüszköli". „Tüdős juh" is van. Bolega Ferenc szerint úgy néz ki, ,,mintha felfúvódott vóna. Teli van a horpasza is. A szája körül is van jele." A „dobkór, fúvódás" Veréb szerint „repcétűl, lucernáiul, meg herétűl van. Olyankor van, ha a ju' akkor jut hozzá, mikor még é'gyomorral van, oszt, a repce, here, vagy lucer' nincs felfagyva. Ha „félhason fejül van", mán baj nélkül legelhet rajta. Ha kolompért» úl fal, akkor is megkapja. Vakondaktúrás közepíbűlkell nyeletni vélle". A kergekór gyógyításáról Bolega Ferenc ezt modta:^ „Láttam öreg bacsót, aki keringőst operált. Apám is sokszor líkelte. Én nehezen szántam el magam'. Egyik januárba' keringős lett egy fijatal anya. Sajnáltam, oszt' ráattam magam, hogy megpróbálom a „líkelíst". Lefoktuk. Mekcsináltám a líket a bűrín, meg a koponyáján, oszt' kivettem a „hólyag"-ot. 30 Megleli az ember könnyen, mer' ahun van, ott puhább a feje csontya. Vágáskor a vírzíst kíkkűvel (rézgálic) állítottam el. Azut' a hodájba egy ehetőbe tettük be. Este níztem, még üt. Hajnalba' korán is bekukkantottam. Kísőbben a bojtárnak szóltam: „Nízd mán meg ászt a juhot a hodáj vígíbe!"-, „Gyött vissza — „Szálajja a lucert!" Vót osztán öröm, mer' megüt szegíny. Azut' mán bátrabban szoktam hozzáfogni, ha kelletett. Az orvos nem szívesen csinájja. Ikább ászt mongya, hogy le kell vágni." 29 Bolega Ferenc 56 éves és Szikszai János 76 éves juhászok adatai. 30 A háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus) álcája, ami a vérárammal kerül az agyba. 941 16 Nyíregyházi Múzeum Evkönyve III. *-^ 1
