A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Erdész Sándor: Egy szamosháti termelőszövetkezet mesemondója

kányokat, majd visszatér a fővárosba, ahol egy lánynak arra kérdésérehogy hová való, ezt válaszolja: „Én hunnen vagyok? En vagyok az országnak a feje, most már nem király lesz, köztársaság lesz, én köztársasági elnök vagyok, vedd tudomásul!" A továbbiakban Tót Feri így oktatja a lányt: „Ne mondd nekem ,tessék', parasztosan beszéljünk, nem vagyunk urak, köztársaság van!" Leendő anyósának büszkén mondja: „Csináltatok én magamnak egy olyan lakást, hogy olyan nem vót még Budán, mióta Buda megvan. Olyan kultúrházam lesz nekem, hogy mindenki olyat fog óhajtani." Hazánkban a felszabadulás óta hatványozott mértékben növekedtek a rizstelepek, Szabolcs-Szatmár megyében a Túr menti termelőszövetkezetek 1954-től kezdve termelik ezt az igényes növényt. A közeli rizstelepeket Ámi Lajos is ismeri (pl. Kérsemjénben), érthető tehát, hogy meséiben a rizsföld gazdagságot jelent. Erős János, „A hét testvérek a hét fennsíkján verekednek, a három tárgyon nem tudnak osztozkodni" című mese hőse így szól a sógor jelöltjéhez: „Gulya marhád lesz, nyáj disznód lesz, osztán ménessel lesznek a lovaid; rizskása főd, erdőd, mi a világon csak létezik, az mindig fog lenni, csak a húgommal tisztességesen, emberi életet éljél!" „Gyertek csak testvérek, mert nem tudom, ez az ember mit akar mondani?" című mese hőse böngyörországi sógorát meglátogatva beszélgetés közben a következőket mondja: „Nahát, de úgy látom, hogy a kenyeret rizsbül eszitek. N állunk is már kezdenek rizst termelni. Az igaz, még ezelőtt csak mindég külföldről szállítottuk, de már terem nálunk is egyes részeken. De megtermi a főd nállunk akárhun!" Nem kétséges, hogy ez a mesei passzus a magyar viszonyok hatására született. ,A táltosok sose féltek" című mesében Veresálnok vitéz azt üzeni az életrekeltett lány apjának: „És mondd meg neki, hogy meg foglak benneteket keresni és egy teaestére várjatok éngemetl" Egy másik mesében Király Kis Miklós elhatározza, hogy Tündér Tercia világszépasszonyát felkeresi: „Nahát, az újságba bele van írva, ennek létezni kell a világon; én addig megyek, ameddig fel nem tanálom!" Sok viszontagság után sikerült is ä lakását megtalálnia. „Király Kis Miklós leült magának a Tündér Tercia világszépasszonyának a tornácára, dehát már Tündér Tercia világszépasszonya éppen készült, hogy megyén a moziba fele, tizenkét forcémerjével." „Szegény ember, aki gombával kereskedett" című mesében két testvér egyik kávéházból a másikba járt szórakozni. „Mentek filmzenét hallgatni, hun ezt, hun azt, mindég szórakoztak és újságot olvasgattak." „Egyetlen egy katona maradt életbe a világháborúbul. Elesteledett egy községbe, oszt bement egy házhoz kvártélyt kérni" című trufában arról van szó, hogy a katona feleségül veszi a parasztgazda lányát. Azonban a magyar mesékből ismert szokástól eltérően a házasságot nem a templomban, hanem csupán a községházánál kötötték meg. „Meglesz az egyezség, már reggel mehetnek fel a községházáho, hogy megesküdjenek!" Reggel azonnal a jány felőfőzött és a katona, mentek a községházáho két emberrel, aki tanualáírását adja, hogy űk megesküdtek. Na rendben van, megesküdtek, hazajöttek." Tanulságos átalakulási folyamatot figyelhetünk meg Ámi Lajos „Mikor az öregember iskolába járt" című meséjében. Ezt a mesét e sorok írója többízben hallotta. A gazdag sógor egyízben a városkapitány előtt, másízben a városi tanácselnök előtt panaszt emel a szegény sógor ellen. 186