A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Ujvári Zoltán: Tasnádi Lajos botpaládi kéziratos könyve

ki se jöj a síromhoz (19.1.), Amot megy egy barna kis lány (23.1.), Azt hitem virág vagy életem virága, Édesanyám nem tudok elaludni (24.1.), A virágnak megtiltani nem lehet (26.1.) Megvert emgem az anyám nem tudom miért (28.1.), Londonban vannak hej számos utczák (29.1.), Árvalány haj lengedez a hegytetőn (30.1.), Rózsabokor a domb oldalon (31.1.), Ha tudtad hogy nem szeretsz (32,35.1.), Ha kimegyek a temető szélére (34.1.), Ha meghalok csilag lészen belőlem (38.1.), Fényes csilag a szerelem csilaga, Nincsen erdő zöld ág nélkül, Hova menjek vigasztalást keresni, Este jő fel éjjel ragyog a csilag (39.1.), Ha benéznél ablakomon egy este, Szépen nyerít öreg huszár pej lova (40.1.), Kiment a szeretőm kiment az erdőre, Esik az eső nagy sár van az utczán (41.1.), Hidegen fut az őszi szél, Ted be babám nyoszolyádat a falig (42.1.), Kovács pengeti a vasat, Elkel meni meszire (43.1.), A kaszárnya tetejére rá szállott egy páva, Ezt a széles nagy világot környös körül jártam, Ha elmegyek szombat este Miskolczon a bálba (44.1.), Magasan szál a felhő az égen, Az én lovam világos pej eksztra nyereg rajta (45.1.), A miskolczi hires lányok (46.1.), A miskolczi brigátba Magam vagyok bezárva, Túli Marcsa libája Bele ment a tiszába (47. 1.), Nem mesze a kis angyalom lakása, A miskolczi postakocsi sipja szól (48.1.), Mesze földre bujdosót a galambom, Árva vagyok mint az árva gelicze, Mért nyílik a szelíd rozsa bimbója (49.1.) Azért nem soroznak most katonát (50.1.), Megfuják a réztrombitát a két bélieknek, Miskolcz felől jönek a huszárok (51.1.), Lehulot a reménységem virága (59.1.), Csuhaj zöld a vetés csuhaj zöld a vetés (67.1.), Csuhaj jaj de magas (70.1.), Esik a hó fuj a szél (71. L), Kacsints reám szerelemmel (74.1.), Parthoz siet a folyamnak habja, Nincs édesebb igazán csakugyan A vérbelü dinyénél, A miskolczi nagy toronyba Kilenczet ütőt az óra (75.1.). Vegyes anyag: Tamási Pál végbucsuja (20—22.1.), Huszár Miatyánk (68—69. IX Magyar vitéz fiuk így Szóllok Hozzátok (76—80.1.) Dal a tizenhárom vértanúról (80—81.1.), Fehér László lovat lopót (53—56.1.), Emlékversek (1,33,38, 73,74.1.), Levelek, levélfélék (14—16, 22—23, 57, 58—59, 60—62, 63, 64, 65, 66.1.). Tasnádi kéziratos könyvének vizsgálata során csak néhány problémára térhettünk ki. Az eddigi eredmények is igazolják, hogy a népikéziratos könyvek fontos dokumentumai a népköltészeti kutatásnak. A kéziratos könyvek nyomán a gyűjtők által teljességében ritkán megfigyelhető „magánéletbe ', a lejegyző szellemi életének egy területére tekinthetünk be, tényleges értelemben úgy, mint egy nyitott könyvbe. Szükséges, hogy minél több kéziratos könyvet ismerjünk. A nótáskönyvek, versesfüzetek mellett figyelmet kell fordítanunk a nagyszámú paraszti biográfiára, gazdasági feljegyzésre, naplófélére. Ismeretükkel egyre jobban fény derül a népi írásemlékek számos kérdésére Ujodry Zoltán 174