A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

ládikában egykor tartott ékszerek szimbolikus őrzésében látja. így már könnyen érthető, hogy honnan jutott a korai görög irodalomba a szimbolikus őrzés hite. Homérosz mondja Alkinoosz palotájáról a következőket: „Kétoldalt színarany meg ezüst ebek álltak előtte, mit mind Héphaisztosz remekelt leleményes eszével, hogy palotáját őrizzék a nagy Alkinoosznak; és e kutyák soha meg nem öregszenek, élnek örökké."

44 Priamosz palotájának a kapuját már élő kutyák őrizték: „S végül nyers húsomon marakodnak tán a kapuknál kinn a kutyák,.. ,"

45 Eumaiosz szintén a kutyákra bízta kunyhóját, pásztor lévén: „Ám Odüsszeusz s a kutyák látták; a kutyák nem ugatták, iszkoltak nyöszörögve az udvar mély zugolyába."

46 C. H. Gordon szerint az, hogy a legmagasabb irodalom paloták körül élő, kapukra vigyázó kutyákról beszél, a régi szemita irodalomban analógia nélkül van.

47 Mint kivételt, egyedül a Pabel és Keret királyok palotája előtt őrködő kutyákat említi.

48 Feltételezi, hogy ez Ugaritban indoeurópai befolyásra vezethető vissza. A fentiek alapján azonban világos, hogy mind a valóságos, mind a szimbolikus, kutyával való őriztetés ismert volt korábbi előázsiai népeknél is. Indoeurópai hatásra gyanakodni tehát teljesen felesleges. A háznak, palotának, templomnak kutyával való őriztetésében nem kell idegen eredetet keresni, akármely nép vagy kultúra irodalmi hagyatéka vagy leletei között is találjuk meg. Ez a földmíveléssel és pásztorkodással foglalkozó népeknél mindennapi és ősi időkre visszanyúló szokás volt. Az, hogy Homérosznál még király palotáját is kutyák őrizték, a rabszolgatartó társadalmuk patriarchális voltával magyarázható. A szokás szimbolikussá válására vonatkozó adatok azonban elsősorban az elő-ázsiai területen sürüek, és ott a legkorábbiak. A kutyával, esetleg oroszlánnal való jelképes őriztetés szokásában (Alkinoosz palotája) már inkább gondolhatunk keleti hatásra. Ez a művészetben és az irodalomban párhuzamosan érvényesülhetett. A Homérosszal egykorú vagy vele kapcsolatot mutató keleti irodalmakban pedig csak azért találunk elszórt adatokat valóságos élő kutyáknak paloták előtt való őrködésére, mert keleten a társadalom fejlettsége jóval meghaladta a homéroszi társadalom patriarchális fokát. Mint láttuk, a korai sumer adatok szerint egykor ott is szokás lehetett élő kutyákkal őriztetni templomokat. Semmiképpen sem lehet azonban arra gondolnunk, amit F. Dirlmeier feltételez. Szerinte az ugariti legendában előforduló, a királyi palota előtt őrködő kutyák görög hatásra jelennek meg a Keret-legendában.

49 A görög emlékek helyzetéhez hasonlóan, keleti befolyást, vagy inkább ősi hagyomány Itáliában való megőrzését kell látnunk abban a ház alakú 44 Odüsszeia, VII. 91—94. A homéroszi idézeteket Devecseri Gábor legújabb fordítása után adjuk. (Magyar Helikon, Bp. 1960). ' 45 Iliász, XXII. 66—67.; Uo., 380. 46 Odüsszeia, XVI. 162—163. 47 AJa 56 (1952) 93—94. 48 Pritchard, J. В., i. m. ANET, 145., 147. 49 Homerisches Epos und Orient. RhM 98 (1955) 21. 15