A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)

szában az elöljáróság ismételten leszögezte, hogy a régi földesurak sem birtokoltak a betelepítési alapszerződés értelmében curiális földet a város határában, ez a jog nem illetheti meg a városbeli nemeseket sem. „.. .ha* talán a helybeli nemesek azt képzelik, hogy a méltóságos gróf Károlyi latens familia fassiója által földes úri jussait reájok egyenként és nem az egész községre átallyán fogva ruházta által (: a mit ugyan tagadunk; és a mit az első váltságnál a helybeli nemesek még tsak gondolatban venni sem mertének; és a miről t. i. hogy ők nem földes urak legyenek magok tesznek most is tanúbizonyságot, a midőn földjeiktől városi terheket viselnek:) — úgy ebből természetesen az következne, hogy mivel senki a f átens sem adhat több just másnak, mint a mennyi jussal maga bír; és mivel a méltóságos fatens familia külön földet nem bírhatott, majorságot sem űzhetett, a határt darabonként meg különböztették; mind ezeket a helybeli nemesek sem tehetnék". A város tehát minden erejével ragaszkodik a városbeli ingatlan javak egységes birtoklási rendjéhez. Hasonló elszántsággal védi a város a korábban és a váltságszerződések révén megszerezni vélt bíráskodási jogot is. A bíró és a tanács törvénykezési jogait viszont a megyei küldöttség annyira megnyirbálta, hogy a város okkal fakadt ki keserűen: „városunk birájának azon egyeztető tehetségén kivül, mit minden szomszéd országból be jövő idegen s nem bíró is megtehet — tellyességgel legkisebb activitása se légyen: holott a legalsóbb falusi bírótól tagadtathatik az meg egészlen" — lehetetlen belenyugodnunk — írják. A megye álláspontja annyira fedte a városi nemesek kívánságait, hogy azok a megyei küldöttség álláspontja által körvonalazott statútum tervezetéhez alig tudnak új, lényeges kívánságot hozzátenni. Azt azért pótlólag javasolják, hogy a városi közgyűlésen való kettős elnöklésből származható zavarok elkerülésére biztosítani kell a nemesek főhadnagyának rangbéli elsőségét. Ugyancsak javasolják, hogy a város főbírójának tehermentesítése végett a város gazdálkodásában a nemesek hadnagya „vigye a fő inspectiot". Mondanunk sem kell, hogy ezekkel a „csekély" kiegészítésekkel a nemesek a kommunitás vagyona feletti ellenőrzés jogát kaparintották volna meg. Nyíregyháza tiltakozása ellenére Szabolcs megye gyűlése 1826. június 26-án a megyei küldöttség által kidolgozott statútumot elfogadta és életbe is léptette a városban, sőt, az első bíróválasztást is megtartották a megye felügyelete mellett. A nemesi vármegye és a városi nemesek együttes erővel így akarták megsemmisíteni, elsikkasztani a nyíregyháziak örökváltságban szerzett jogait. Ezen az aggasztó helyzeten csak az segíthette át Nyíregyházát, ha sérelmeinek orvoslásában az országos hatóságoknál támogatásra talál. A város panaszával a Helytartó Tanácshoz fordult s ezzel a lépéssel indult el a városi privilégiumért folyó harc is. Hársfalvi Péter 151