A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Makkay János: Különös régészeti leletek a Jósa András Múzeumban

falának alján két kis bronz kutyaszobrot találtak.

34 Assurbanapli (668— —626) ninivei palotájának a bejáratánál Layard 5 kutyaszobrot talált befalazva.

35 Nippurban Enlil isten szent körzetében, az ,,Ekur"-ban az egyik helyiség padlózata alatt hat bronz kutyaszobrocskát találtak, melyeket annakidején a „gonosz szellemek" elriasztására tettek oda.

36 Hettita szövegek érdekesen tudósítanak arról, hogy mikor is történt ezeknek a szobrocskáknak az elhelyezése. Már állott a ház négy sarka, sarokköve, amikor a megfelelő szertartások kíséretében bizonyos pontosan meghatározott helyekre 2 pár, ezüst járomba fogott vasökröcskét és egy shekel súlyú arany oroszlánszobrocskát kellett elhelyezni.

37 Korábbi sumer szövegből viszont azt tudjuk meg, hogy egy templomot „fehér és fekete kutya" őrzött.

38 Szimbolikusan vagy a valóságban? Egy másik szöveg viszont arról tudósít, hogy az Isin-i templomot kutyák őrizték.

39 Az ilyen őrzésnek tehát már a sumer korban három fajtája alakulhatott ki: valóságos élő állatokkal, a bejárat elé állított nagyméretű állatszobrokkal, és végül a falakba vagy alapozásba rejtett kisebb szobrocskáknak, vagy állathulláknak az elhelyezésével igyekeztek elérni a célt. A fentiekkel a legszorosabb kapcsolatban van a következő hazai adat. A jászdózsai korai bronzkori telepen egy paticsház falában, abba szinte beleépítve két kutya csontvázát találták meg.

i0 Ennek a jelenségnek az értelmezése világos az elmondottak alapján: a két feláldozott kutya a ház védelmét volt hívatva ellátni, kimúlása után is. A Földközi-tenger keleti medencéjében kétségtelenül az i. e. 2400 körűire keltezhető mochlosi állatalakos fedő a legrégebbi ilyen lelet mind ez ideig.

41 Ez steatitból készült pyxis fedele volt. A tetején levő állat alighanem vadkutyát ábrázol. Az edény maga pedig igencsak értékes aranykincsek elhelyezésére szolgált. Erre enged következtetni egy analógia is: Tut-ankh-Amon (i. e. 1300 körül) alabástrom vázájának a fedelén is kutyafigura ül.

42 A kincsnek, épületnek ezt a szimbolikus őrzését valló szokást a mykénéi hitvilág és művészet közvetítette a homéroszi görögség felé. Erre utal az ötödik mykénéi aknasirban talált faládika, fedelén kutya féldomborművével.

43 B. Schweitzer az ábrázolás eredetét egyiptomi óbirodalmi emlékek között keresi, nem teljes sikerrel. A tetőn nyugvó állat szerepét viszont a 34 Woolley, L. C, The Excavations at Ur, 1923—24. The Antiquaries Journal 5 (1925) 383., XL. tábla 2. 35 Van Buren, E. D., Foundation figurines and offerings, é. n. 56., 36. kép.; Ua., i. m. 18.; Langdon, S., i. m. (1924) 91.; Ebeling, E., Keilschritfttexte aus Assur religiösen Inhalts. Wiss. Veröff. d. deutschen Or.—

Ges. 28 (Berlin—

Leipzig, 1915— 19) Vol.' I. 298. sz. 36 E. W. (Ё. Weidner), Nippur. АЮ 19 (1959—60) 199. 37 Pritchard, J. В., Ancient Near Eastern Texts relating to the Old Testament. 2. kiad. (Princeton 1955) 356. 38 Latz, H. F., Selected Sumerian and Babylonian Texts. Publ. of the Babylonian Section Vol. I. No. 2. (Philadelphia 1919) 39—40. 39 Nougayrol, J., Textes et documents figures. Bevue d'Ass. 41 (1947) 37. 40 Gallus S., A Jászberényi Múzeum Évkönyve 2 (1938—43) 37. 41 Marinatos, Sp., Kreta und das Mykenische Hellas. (München 1959) 68., 6. kép.; Vö. 17. j.! 42 Schaeffer, С F. A., Ugaritica IL (Paris 1949) IX. tábla. 43 Schweitzer, В., Hunde auf dem Dach. Ein mykenisches Holzkästchen. Ath. Mitt. 55 (1930) 107—118. 14