A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

A es rovásjele; hasonló az r jeléhez, de nem egy, hanem két összekötő rovátkája van. Eltérő változatokat mutat az 1., 8., 9., 11. sz. ábécé. A z rovásjele az előzőkhöz hasonló, de három ferde vagy vízszintes összekötő rovátkája. Eltérő változatok vannak a 8., 10., 15., 23., 29., 30. sz. ábécékben. A v rovásjele; két függőleges vonal közt fent alkalmazott ék-rovás. Eltérő változatokat az írott alakok mutatnak a 10., 16., 17., 19., 26., 27., 29. sz. ábécékben. Az и rovás jele; két függőleges vonal közt fenti és lenti ékrovással. Eltérő formákat találunk a 10., 11., 16., 17., 19—29. sz. ábécékben. A 3. alapformához tartoznak: A b rovásjele; X-alakú, a későbbi emlékanyagban írott formát vesz fel, így a 9., 15., 16—20., 22., 24—27., 29. sz. ábécékben. A ty rovásjele; hasonló a b jeléhez, de ettől két rovátka (3—6., 15.. 28., 30.), később két pont hozzáadásával különül el. Ide sorozható az and ligatúra rovásjele is, amely azonos Dobai (28) ö rovásjelével. A 4. alapformához tartoznak: A g betű ékalakú rovásjele; egy rovátkával vagy átkötő vonallal, Eltérő változatok: a 13., 19., 26., 27., 29., 30. sz. ábécékben vannak. Az / ékalakú rovásjele; két átkötő vonallal vagy két rovátkával látták el. Eltérő változatai a 11., 12., 13., 15., 16., 19., 26., 27., 29., 30. sz. ábécékben találhatók. А к 2

~

4 háromszögű rovásjele; öA, ek, ok alakban, egyedül Homoródkarácsonfalván (1. sz.) fordul elő. A 9. sz. ábécé változatával kapcsolható össze. Az 5. alapformához tartoznak: A k

1 rovásjele; rombusz alakú, négy rovátkából összetéve. Eltérő változata a 9. sz. ábécében fordul elő. A k

5 rovásjele; hármas tört vonalú alakjával az ők szóból differenciálódott, így azonos az ő rovásjelével. Karácsonfalván (1) ők hangértékü, a többi ábécékben nagvrészt szóvégi q-ként szerepel. Változatai a Z (4., 17., 20., 23., 24.), valamint az N betű nyomtatott (16., 21., 22., 25.) és írott (19., 26., 27., 29.) alakjai felé haladnak. Az ő rovásjele; cikk-cakkos alakjával azonos a k

5 rovásjelével. Egyedül az 1—4. sz. korábbi emlékanyagban fordul elő, a többinél más eredetű ő rovásjel van. Telegditől kezdve (10) mint az ii rovásjele szerepel (10., 11., 13., 15—22., 26., 27.—30.). Az ё rovásjel szegletes alakja, kettős x-alakból tevődött össze. Az eh szón keresztül differenciálódott az ё és h azonos rovás jellé. Az ё ezen formájában csak ott fordulhatott elő, ahol azonos alakú h rovásjelet használtak; így az 1., 3., 15., 24., 27., 29. sz. emlékeknél. Kerekített, kettős félhold alakú alakjában csak a régebbi emlékanyagban található: a 4., 6., 10. sz. feliratokban. A h rovásjel szegletes és kerekített alakja egyezik az ё rovás jelével. Egyes X-alakban (24), kettős x-alakban(l., 3., 28.) és hármas x-alakban (15., 29. ábécé) fordul elő. A többi emlékben kerekített alakjának változatait látjuk. 114