A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

Kettős félhold alakú, és kerek rovás (rovátkákkal): e, h (kerekített alakjukban); /, ly, mb, ü, us, emp, mb, omb, nb, tpru, amb, Pthru. Az 1. alapformához kapcsolódnak: az sz rovásjele; egyszerű függőleges egvenes vonal, mely alapformának tekinthető. Eltérő változatait á 10., 16., 17., 19., 20., 21., 22., 25., 26., 27., 29., 30. számú ábécékben leljük meg. A / rovásjele; a függőleges vonalhoz ékalakban csatlakozó bal oldali rovátkával. Eltérő változatokat a 4., 10., 13., 16., 19., 21., 22., 25., 26., 27., 28., 29., 30. sz. ábécékben találunk. A / rovásjele; a függőleges vonal felső részéhez csatlakozó bal oldali rovátkával. Eltérő változatokat a 10., 12., 15—22., 24., 25., 27., 28., 29. sz. ábécékben látunk. A száras s rovás jele; ellentéte a t rovásjelnek. A függőleges vonalhoz bal oldalt lent kapcsolódó kiegészítő vonalkával, mely szár nélküli változatban gyakoribb. A rovásjel ék alakúvá fejlődött. Eltérő változataik a 10., 12., 14., 15., 19., 29. sz. ábécékben láthatók. Az i rovásjele; a függőleges vonal felső végét rézsútosan, később vízszintesen keresztező rovátkával. Eltérő változatokat mutatnak a 4., 6., 8., 11. sz. ábécék. A d rovásjele; a függőleges vonalat középen keresztező rézsútos, későbbi emlékeken többnyire vízszintes rovátkával. Eltérő változatai vannak az 1., 10., 15., 20., 23., 24., 29. sz. ábécéknek. A gy rovásjele; hasonló a d jeléhez; ettől a kettős keresztrovátkájával különül el. Eltérő változatai vannak a 16., 19., 25., 26., 27., 29. sz. ábécékben. A 16. alattinál három, a 25. számúnál pedig négyes keresztvonás fordul elő. A p rovásjele; a függőleges vonalhoz bal oldalt rézsútosan, később vízszintesen csatlakozó három rovátkája van. Eltérő változatok a 11., 16., 17., 21., 25., 27—30. sz. ábécékben láthatók. Lehetséges, hogy a p jele eredetileg a gy-hez hasonlóan, három keresztező rovátkával bírt. Ilyen alakban maradt meg a nap szó ligatúrájában. А с rovásjele; a függőleges vonalra balról és jobbról nyílhegy alakban csatlakozó rovátkával. Eltérő változatok a 18., 19., 24., 26., 29. sz. ábécékben vannak. Ide kapcsolódik az enc ligatúra is, két végén ék alakú rovátkával. A zs rovásjele; függőleges vonalra jobbról és balról lefelé irányuló ék-rovátkával. Telegditől kezdve kerekített alakkal írják. Eltérő változatokat a 16., 17., 28., 30. sz. ábécékben találunk. Ide sorozandó az erű, ant, nt, tprus (3) ligatúra rovásjele. Az a rovásjele; a függőleges vonal bal oldalához kapcsolódó ékrovás. Eltérő változatokat mutat a 18., 26., 30. ábécé. Az m rovásjele; a függőleges vonal bal oldalához kapcsolódó két ékrovás. A kerekített alakokon kívül, eltérő változatokat a 17., 24., 30. sz. ábécékben lelünk. A 2. alapformához tartoznak: Az r rovásjele; két függőleges vonal közé zárt ferde rovátkával. Leegvszerüsödött alakjában ferde rovátkaként szerepel. Eltérő alakjai az L, 8., 15., 19., 26., 27., 29. sz. ábécékben láthatók. 8 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve III. 113