A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Koroknay Gyula: A kállói vár
1600-ban Kátay Mihály a vár kapitánya, 43 aki 1604. október 29-én az álmosdi csata után átadta a várat Bocskainak, akinek Kátay kedves embere és kancellárja lett. Bocskay halálos betegsége alkalmával abba a gyanúba került, hogy, Bocskay szavai szerint, „betegsége főauctora, vagy köztársa volt". 44 A fejedelem halála után ezért a hajdúk a kassai piacon felkoncolták.« Bocskay halála után a városban lakó hajdúk és a jórészt németekből álló várőrség között az ellentétek igen kiéleződtek. Figyelemre méltó szervezési hibára mutat rá ez a jelenség, mert a városban lakó hajdúk kezdettől fogva a várőrség kiegészítéseként szerepeltek, amint ezt Bongars is megírta. A hajdúk Bocskaytól nemesi kiváltságot kaptak, s ezt Homonnai Drugeth György 1608-ban megújította. 46 A vár kapitánya ekkor Rákóczi Lajos volt, akiről a hajdúk között az a hír terjedt el, hogy el akarja fogatni Nagy Andrást — aki később maga is pályázik az erdélyi fejedelemségre, és aki később sikertelenül ostromolja Kalló várát 47 —, azt a Nagy Andrást, aki a hajdúknak közkedvelt kapitánya volt. A hajdúk azt szerették volna, ha Homonnai más kapitányt küld a várőrséghez. Ebben a viszályban a hajdúk már letették a fegyvert, mikor a kállai őrség ágyúkkal tüzelt a városbeli hajdúkra, ós nem egészen bizonyos, hogy a várkapitány tudta nélkül. Rákóczi ekkor nem tartózkodott a várban, a hajdúk meglesték, mikor hazatért, kíséretét levágták, és maga Rákóczi Lajos is csak sebesülten menekült meg. A zavargás fellángolását csak Báthori Gábor személyes közbelépése akadályozta meg. 48 Az új várkapitány Lónyay András lett, aki már 1609-ben, de még 1620ban is szerepel a szabolcsi adatokban. 49 Bethlen Gábor uralkodásának kezdetén Lónyay kapitány először Homonnait támogatta, de 1619-ben Bethlennek adta át a várat. 50 A nikolsburgi béke Szabolcsot Kálióval együtt az erdélyi fejedelemnek engedte át azzal a kikötéssel, hogy halála után a császárra száll. Bethlen Gábor végeztetett javításokat a várban, 51 melyekhez a vármegye jobbágyainak munkáját vette igénybe. 52 1. Rákóczi György a Bethlen-féle határok megtartására törekedett, de 1630-ban feladta Kallót. Visszavonuláskor fel is égette a várost, mivel a kállai hajdúk Eszterházy nádorhoz húztak. 53 Kalló csak 1644-ben került ismét Rákóczi uralma alá, ez év február 15-én az őrség megadta magát. Rákóczi két nap múltán innen bocsátja ki proklamációját, mellyel hadjáratát igazolja. 54 A linzi béke Rákóczinak engedte át Szabolcsot. Gaspar Merian véleményünk szerint ebben az 1630—44-ig terjedő időszakban készíthette el a kallói vár perspektivikus látképét, melyet 1665-ben 43 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 89. 44 Acsddy I. : i.m. 625. 45 Acsády I.\ i. m. 625. 46 Angyal D. : Magvarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Budapest, 1898. 72. 47 Uo. 101. 48 Uo. 72. 49 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 89. 50 Angyal D. : i.m. 164. 31 Reiszig E. : Szabolcs vármegye története. Szabolcs vármegye. Szerk. : Borovszky S. Budapest, 1900. 445. 52 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 293. 58 Angyal D. : i.m. 737. 54 Reiszig E. : i.m. 443. 82
