A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

Sicha lemásolt. 1630-ban a császáriak helyreállították a várat.

55 A várnak ekkori állapotáról, és későbbi fejlesztéséről világosít fel a Merian—Sicha—

Eggen-féle ábrázolás. Az ostrom nyomai nincsenek teljesen eltüntetve. A régi sérülések csak hevenyészett módon, gerendaátkötéssel és vesszőfonással vannak kijavítva. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy ezek a károsodások melyik ostromnak a nyomai. Valószínűleg minden ostromnak, amit a vár valaha elszenvedett, rajta maradt a jegye, mivel alapos helyreállításra pénz nem volt. Az alaprajz és a perspektivikus kép összehasonlítása érdekes meglepetést tartogat, ugyanis a kétféle ábrázolás nem fedi teljesen egymást. Ennek oka könnyen érthető, mert Sicha egy régebbi állapotában készült metszetet másolt le, Eggen viszont felmérést végzett. A kettő között a jelentősebb különbségek : 1. az alaprajzon a bástyák csúcsai le vannak vágva, míg a távlati képen — az olasz metszeten is — a bástyák élben végződnek. Azonkívül az északnyugati bástyának, amelyik legjobban viseli az ostrom súlyát, ezen a levágásán is van egy ágyúlőrés, míg a másik három bástyának a csúcsán ilyen lőrés nincs ; a bástyák csúcsainak levágására azért volt szükség, mert ezzel megszüntette a tűzfegyvereknek azt a holtterét, amely ezen bástyák csúcsa előtt volt ; 2. a vár külső védműve nem szerepel a két távlati metszeten, hiányzik a külső védműnek a kötőgát előtt levő pajzsgátja is ; ezek szerepe szintén a hatásos oldalozás volt; a külső védműhöz való kijárat szintén ennek az átalakításnak a szerves része. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a Merian-féle rajzot nagyobb munkák előzményeként kell felfogni, és akkor az említett átalakítási munkálatok erre az 1630—44-ig terjedő időszakra estek, mikor a kallói vár a császár kezén volt. Mikor I. Rákóczi György 1644-ben elfoglalta a várat, rövid ideig fiának engedte át a kallói vár kapitányságát azzal a céllal, hogy örökösét ezzel iskoláztassa. II. Rákóczi György a linzi béke értelmében apja halála után vissza is adja a kallói várat, de tettét megbánva hamarosan vissza is foglalja. 1655ben egy kirívó eset azt a viszonyt világítja meg, amely a vármegye és a várőrség között fennállott. A vár katonái a megyének Megyery Tamás nevű jegyzőjét súlyosan bántalmazták. A vármegye ekkor szigorú rendelkezést hozott, mely szerint ha valaki a várbelieknek akármilyen élelmet, fát, szállást stb. ad, ha nemes 24, ha jobbágy 12 forintra büntetik.

56 II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata után, mikor már a fejedelemségről le is mondott, Szabolcs és Szatmár megyét váraival még mindig birtokolta. A Tompa Mihály által megénekelt Szuhay Mátyás, a híres kuruc, ekkor, 1658-ban volt kállai kapitány. Az a körülmény, hogy Kalló még Rákóczihoz tartozott, a töröknek két bosszuló hadjáratát hozta erre a területre. Szejdi budai pasa csak a megye déli részén pusztított, Alinak a seregót pedig Várad lakóinak hősies védelme annyira kimerítette, hogy pusztításuk nem ért Kalló alá.

57 II. Rákóczi György halála után, 1660-ban Báthory Zsófia átengedte a kallói várat a császárnak, aki kis megszakításoktól eltekintve, a Rákócziszabadságharcig meg is tartja. Nem sokkal azután, hogy Kemény János vállalkozása megbukott, Kucsuk Mehemed pasa a megtorlásképpen vezetett hadjáratában Szabolcs megyét elfoglalta, ele Kalló várát nem tudta bevenni.

68 55 Uo. 443. 56 Uo. 465. 57 Angyal D. : i.m. 103. 58 Reiszig E. : i.m. 445. 6* 83