A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Koroknay Gyula: A kállói vár
fejeződött. A vár építése eszerint három óv alatt ment végbe, és azt a tényt, hogy nem egy év alatt készült el, jellemzően mutatja egy 1580-ból származó királyi leirat, amely szerint a kallói vár teljes befejezéséhez 40 forint szükséges. 14 Az összeg viszonylag csekély volta egyúttal azt is mutatja, hogy lényeges hiány nem lehetett az erődítményben, és bár kissé virágos szóhasználatnak látszik a „teljes befejezés", de érzékelteti a vár építésének több éven át folyó időtartamát. Az a tény, hogy Rüber főkapitány nem rendeltetésszerűen használta fel a jóval északabbra fekvő Szendrő várára szánt összeget, feltétlenül azt jelenti, hogy a kallói vár megépítésében volt valami ötletszerűség, valami hirtelen elhatározás, amit egyébként nehéz lenne megmagyarázni. Szerencsére Bongars segítségünkre jön, és ennek a váratlan építkezésnek az okát igen tetszetősen magyarázza. 15 Szerinte a törökök akartak itt várat építeni, Ők már idehordták az építkezéshez szükséges fát, de Tauffenbach és Rüber tábornokok megelőzték őket. Ezzel kapcsolatosan nem érdektelen egy pillantást vetnünk a speyeri szerződés utáni Magyarország térképére. Szabolcs vármegye Miksáé, Erdély határa Szatmár megyében van. Debrecen városa és attól északnyugat felé egy többé-kevésbé szóles sáv, mely magában foglalja még Szendrőt és Göncöt, hármas fennhatóság alá tartozik. Szabolcs megye területe tehát a török felé teljesen nyitva volt. Ilyen körülmények között a törökök észrevették, hogy egy Tokaj és Ecsed között fekvő vár igen előnyös lenne nekik. A kassai főkapitány viszont meglátta, hogy az említett két vár között a magyar terület biztosítása érdekében is szükség van még egy várra, minthogy Kisvárda magasan fekszik. Ez kétségkívül helyes meglátás volt, a kivitelezés is kellő eréllyel ment végbe, s ez Rüber főkapitány nagy érdeme. A vár megépítése Kálióban különösen fájt a Portának, mint kiderül Tiepolo velencei követ 1574. november 7-én kelt jelentéséből. 16 A szultán 8 évvel meghosszabbítja a drinápolyi békét azzal a feltétellel, hogy Kalló várát bontsák le, de még a következő évben is sürgeti Musztafa budai basa Miksánál a szultán nevében „Nagykálló elrontását". 17 A vár keletkezésével kapcsolatban egy kérdés felmerül, nevezetesen, hogy a vár területén nem állott-e a Kállayaknak valami várkastélyuk. A kérdés feltevése azért indokolt, mert egyrészt a legtöbb várnak a magva valamelyik főúrnak a várkastélya volt, továbbá az is indokolja a várkastély feltételezését, hogy a kallói vár első előfordulásakor castellum szóval jelöltetik, ami tulajdonképpen várkastély és nem erőd jelölésére szolgál. És hogy a Kállay-család ősei a középkorban várat építettek, arra okleveles bizonyíték is van. Eléggé ismeretes körülmény, hogy 1262-ben a Balogsemjén nembeli Ubul fiának, Mihálynak, az első ismert Kállay-ősnek Mihály nevű fia a pataki várban kapott egy lakótornyot. 18 Azonban Ubul fia Mihályt a tatárjárás szomorú tapasztalatai arra késztették, hogy maga is építsen valami erődített helyet, amint ez abban az időben könnyen is ment. IV. László királynak fennmaradt egy oklevele, melyben tudatja a Szamos mentén Szamosszegig, az utolsó Szamos menti faluig működő királyi vámszedőkkel, hogy Mihály ispán14 Uo. 323. 15 Bongars, J. : i.m. 171. 16 Acsády Ignác: Magyarország három részre oszlásának története. Bp. 1897. 423. 17 Takács Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 1922. 271. " Kállay levéltár, I. k. 7. 78
