A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

nak és fiainak : István és Pál mestereknek, épülő várukhoz a szükséges kő és ,,cement" szállítására vámmentességet engedélyezett.

19 Ez az oklevél bizonytalan datálású. Egy másik oklevél 1282-es évszámával már közelebbi támpontot ad. Az előbb említett király meghagyja Szabolcs és Szatmár vármegyék nemeseinek, hogy Ubul fiának, Mihály ispánnak a vára felépítésében segítségére legyenek.

20 Sajnos, több adat erről a várról nem áll rendelkezésünkre, és nem beszél róla a szájhagyomány sehol sem a volt Kállay-birtokokon. Azonban nagyobbszabású vár semmiképp sem lehetett, ezt onnan lehet következtetni, hogy IV. László halála után Mihály fiait a birtokukról el tudták űzni, amit nem tudtak volna megcselekedni, ha egy jól megerősített kastély lett volna Mihály fiainak a birtokában. Különben is a várakat a kastélytól sokszor egész jelentéktelen különbség választotta el. Előfordult például, hogy valakit a szomszéd nemesek feljelentettek a királynál, mivel kastély helyett várat épített. Mikor a király emberei kiszálltak, megállapították, hogy a kérdéses építmény nem vár, hanem kastély. Továbbá azért sem lehetett hosszú életű ez a vár, mivel egy kisebb várkastély az idők folyamán jobban ki volt téve a későbbi átalakításoknak, és ezzel együtt jellege elvesztésének. A castellum szóhasználat nem bizonyít semmit véleményünk szerint azzal kapcsolatosan, hogy a várat továbbra is castellumnak nevezték a megelőző várkastély után, bármilyen megvesztegető is lenne ez a feltevés. A kallói vár eleinte általánosan castellumnak neveztetik : a szepesi kamara okleveleiben utoljára 1573-ban ; az 1574-es királyi rendeletben is ; a Szabolcs megyei Levéltár iratai között 1587-ben eszenyi Csapi Kristóf úgy szerepel mint ,,Capitaneus castelli Kallaviensis", ezzel szemben 1590-ben Székely György mint ,,capitaneus in Arcé Kalló"

21 van említve. Különben is a szóhasználat fejlődése folytán a kallói várat, castellum, arx mellett még fortalitiumnak is nevezték. Végeredményben tehát a szóhasználat nem enged semmiféle következtetést. A Kállay-család levéltárában említett vár, melynek helye egyébként nincs megnevezve, véleményünk szerint semmiképpen sem lehetett Nagykállóban, és így nem lehetett a kallói vár előzménye sem. Ellene mond az a körülmény, hogy a Balogsemjén nemzetség központja Kállósemjén volt — a középkorban Semjén —, nem pedig Kalló. Egy 1317-es, a nemzetségi várhoz viszonyítva későbbi időből származó oklevél a nemzetség fejét semjéni Ubulnak nevezi.

22 Ubulnak a fiai biri Gergely (említve már 1291-ben),

23 kallói Egyed (említve 1314-ben),

24 semjéni Mihály (említve 1318-ban) ;

25 tehát az oklevelek azt mutatják, hogy mind Ubul, mind a várépítő Mihály a semjéni névvel van megkülönböztetve. Az ő székhelyük Kállósemjén volt, és ha ott laktak, ott is építették a várat. Ubulnak Egyed nevű fia, aki a vármegyének ispánja volt, és két fia, Iván és Simon magiszterek, akik szintén vezető megyei állásban voltak, fejlesztették ki Nagykállót, mivel ez volt az ő szókhelyük. 19 Uo. 10. 20 Uo. 12. 21 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenehus Nominális, I. k. Fol. 89. 22 Kállav levéltár, I. k. 21. 23 Uo. 16. 24 Uo. 23. 25 Uo. 28. 79