A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

az előtérben levő török tüzérek figuráinak meg a vár perspektívájának megalkotásában is kezdetleges mű. A magyarázat szerint a törökök felgyújtottak és kiraboltak egy vásárt, a keresztények a holdfénynél támadnak, kettéválasztják a török csapatot és megverik. A kísérő magyarázat legkülönösebb pontja azonban, hogy ellentétben a metszet feliratával, a magyarázó szöveg A. jelzete szerint az ábrázolt vár Szikszó vára, „Die Vestung Sixo". Ezen az ellentmondáson kívül a betűjelzeteknél is tapasztalható, hogy a metsző és a szövegíró nem dolgozott együtt. Hasonló jelenség tűnik szemünkbe, ha a magyarázó szöveg keretét is figyelmesen megnézzük. A magyarázó szöveget külön szedték ki és nyomtatták, miután a rézlemezből szabályos egyenes vonallal és nem egészen a régi szöveg helyén levágtak egy darabot. De történelmi tények sem igazolják, hogy a metszet a kallói várat ábrázolná. Kalló ebben az időben viszonylag békés terület volt, a török betörések a Dunántúlra és a Felvidék felé irányultak. 1592-ben éppen Prépostvári Bálint 226 katonáját érte Szikszó mellett a végváriak vitézi halála. Ha pedig időrendben az említett vásár kirablását keressük, az 1588-ban ment végbe, valóban Szikszón volt, és ugyancsak Prépostvári Bálint a rabló törököket Vadnánál verte meg. A metszetnek látszatra értelmetlen volta némileg világosabb lesz, ha tekintetbe vesszük, hogy Prépostvári előzőleg a kallói vár kapitánya volt. Az augsburgi szerző csoportosításában némi részigazságok vannak, bár abban a formában, ahogy előadja, nem felel meg a valóságnak, így a vár, melyet ez a metszet ábrázol, a szikszói vár, nem pedig „Előkálló", a szikszói vár ugyanis valóban ötszögű volt, kapuján kis toronnyal, és csak ennek voltak fabódék a területén, melyek az 1600-as évek elején egyszer ki is gyúltak. A kallói várnak ezt az ábrázolását követi kritikátlanul egy későbbi metszet (XXI. t. 2), melyet egy ügyes kezű, képzett rajzoló készített: ismerte jól a perspektíva törvényeit, az anatómiát, amint ezt az előtér merész részletekben bővelkedő csatajelenet-részletei tanúsítják. Hitelessége azonban egyáltalán nem jöhet számba, mivel tökéletes tudással, de a lehető legszolgaibb módon másolja Zimmermann metszetét. A holland Peters metszete (XXI. t. 1) elárulja, hogy készítője valami értesüléshez hozzájutott.

4 Nála a várnak négy ó-olasz bástyája van, maga a vár egy négyszögletes várkastély, melynek egyik sarkán kőtorony van ; a város a távolban van. A metszet készítője — érzésünk szerint — a castellum szóból indult ki, amivel a XVI. században a kallói várat nevezték is. Maga a metszet szép, precíz munka. Figyelmet érdemel az előtér három alakja, melyek közül az egyik éppen rajzolja a várat. Eléggé átlátszó a célzata ezeknek a figuráknak, a művész ezzel akarja növelni az ábrázolás hitelességét. Tudomásunk szerint a kallói várról ez a földrajzilag legtávolabbi helyen, Antwerpenben megjelent metszet. A hitelesség szükségének hangsúlyozása indokolt is volt. Negyedik metszetünk ,,Kalo in Ung." felirattal (XXII. t. 2) ugyanazt a várat mutatja be, mint a holland metszet, kevesebb rajztudással, sok moralitással és számunkra némi rejtéllyel. A kallói vár itt csak háttér, a kép lényege egy jelenet, mely a moralitást hordozza. Egy erdőszélen alvó, késő-reneszánsz ruhájú ifjúnak a szívéből, aki mellett egy nyitott könyv van, egy fa 4 Jacob és Jan Peters metszetgyűjteménye a debreceni Ref. Kollégium könyvtárában, rongált címlappal. Antwerpen. I. 163. jelzet alatt. 74