A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Kalmár János–Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei

címerpajzson halványan látható a három heraldikai háromszög, a Báthoricsalád címerképe. A nyakára csavarodott farkú tüzet okádó sárkánykígyó két mellső lábával a címer felső szintjébe, két hátsó lábával a címerpajzs oldalaiba kapaszkodik. A címerábrázolást szakaszosan, keményen kötött leveles gyümölcsfüzér-koszorú veszi körül. A koszorú felső, utolsó előtti tagja búzaköteget ábrázol. A koszorút alul szalag köti össze, melynek két vége hullámosan, cikornyásan tölti ki a mező két alsó sarkát. A kő alsó szélére az 1484. évszámot vésték.

2 A váci székesegyház kriptájában őrzik Báthori Miklós püspök (1475— 1508) két címeres kőtábláját. Az egyik tábla háromszög alakú, közepét a nyakára tekeredő farkú sárkány alakjával övezett olasz reneszánsz címerpajzs tölti ki, a Báthori-család címerképével ékítve (XIII. t. 1). A címerképet koszorú övezi, felül infula, melyből a két oldalra szalag ágazik szót, kétoldalt pedig szalagcsokor-kötést látunk oly módon kiképezve, hogy a két szalagvég kígyózva kitölti a tábla két alsó háromszögű mezejét. A tábla kettős keretezésű. Az előbbi ábrázolásoktól eltérően, a címerpajzs formája nem kerek talpú, hanem olasz reneszánsz ízlésű, ún. lófej-pajzs. A koszorú nem babérágakból, nem szakaszosan kötött gyümölcslevél-kötegekből, hanem harangvirágszerű tagokból van összeállítva. A másik címeres tábla (XIII.t. 2) négyzet alakú, egyszeres keretezéssel, süllyesztett mezővel, középen a sárkányrend jelvényével koszorúzott kerek talpú címerpajzzsal, amelyet kör alakú szakaszosan kötött babérlevél-koszorú keretez. A két koszorúág felső érintkezésénél ötszirmú virág képe látható. Érdekes megfigyelni, hogy az 1484. évszámmal ellátott címeres táblán hasonló alakú, összerakott ötszirmú virágokat találunk.

3 A koszorú felett igen kisméretű püspöki infnlát figyelhetünk meg oly módon ábrázolva, hogy az infrla belseje is látható, kétfelé ágazik a hármas rojtozatú kereszttel ékített szalagdísz. A koszorú alját szalag köti át, a szalag csomója, illetőleg a két szalag-ág csaknem azonos az 1484. évszámmal jelzett tábla szalagjával. A címerpajzs formája, a sárkány alakja, az ötszirmú virág megjelenése, valamint a szalagkötés ábrázolása kétségtelenné teszik azt a körülményt, hogy a két táblát ugyanaz a mester faragta. Különösnek találjuk azonban az évszám feltüntetését, amelyet V számmal ábrázolt a táblát faragó mester. Báthori Miklós, a pompakedvelő reneszánsz egyházfejedelem felkarolta az Olaszországból ide érkező művészeket, és az új stílus művészeit művészi munkák megrendelésével bőkezűen pártfogolta. Jelentős művészeti emlék az általa készíttetett, a váci székesegyházban levő szentélykorlát. Egyik legjelentősebb reneszánsz faragott emlékünk a nyírbátori református templom déli bejáratának kapuja felett elhelyezett címeres tábla, amelyet felirata szerint M. STPHNI . DE BATOR VAIVODAE 1488., tehát Báthori István vajda készíttetett (XIV. t.). Ez a tábla ecsedi Báthori István országbíró, erdélyi vajda címerét ábrázolja. A sárkányrend jelvényű címerpajzs úgynevezett olasz reneszánsz lófej-pajzs alakú, ezt körülveszi a 2 Koroknay Oy. : A mátészalkai reneszánsz Báthori-címer. Müvtört. Ért. 1958. 4. sz. 253 — 256. 3 Csányi K. : A nógrádi várrom. Technika. 1943. Műemlékvédelmi Szemle, 22. 1 — 3. — Leffler B. : A nyírbátori ref. templom. Arch. Ért. 1915. 270. 6á