A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Kalmár János–Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei

nyakára csavarodó farkú, tüzet okádó, pikkelyes testű szárnyas sárkánykígyó. A címerábrázolást egy szakaszokra kötött leveles-gyümölcsös, makkos füzér veszi körül, amelynek tetején egy keskeny látónyílású tornasisak helyezkedik el, amelynek akantuszlevél díszű sisaktakarója felett a csavart farkú sárkány mint címerdísz foglal helyet. Ennek szájától indul ki a fent említett feliratú szalagdísz. Mind a nyíregyházi múzeumban őrzött 1484. évi címeres táblán, mind Báthori Miklós 1485. évi tábláján megfigyelhetjük a szakaszokban megkötött gyümölcsfüzér-koszorút. A tábla magyarországi reneszánsz kőfaragó emlékeink egyik legszebb példája. Pompás plasztikája szakavatott kőfaragó mester munkáját dicséri. A címerpajzs alakja arra enged következtetni, hogy ezt a munkát olasz mester alkotta. Ugyanezt a címerpajzs-alakot Báthori Miklós váci címeres tábláján is megfigyelhetjük.

4 A templom déli kapuja feletti címeres táblához hasonló egy másik emlékünk, amely a nyugati kapu felett van befalazva. Alakja ennek is álló téglalap, középen az előbbivel azonosan olasz reneszánsz ízlésű címerpajzs a Báthoricímerrel, ezt veszi körül a sárkányrend jelvénye, a pikkelyes testű, tüzet okádó, a nyaka köré csavart farkú sárkány alakja. A címerképet körülövezi egy leveles ágakból összeállított koszorú. A címer felett a tornasisak helyezkedik el kétoldalra elágazó tölgyfalevelekkel. A sisak felett sárkány áll, szájából felirat nélküli mondatszalag kígyózik a címer felső jobb sarkáig (XV. t.). Nyilvánvaló, hogy ez a címeres tábla is Báthori István vajda idejében, az ő megrendelésére készült, de a mű alkotója nem azonos az előbbi készítőjével. A heraldikai arány nincs annyira egyensúlyban, mint az előbbi táblán. A címerpajzs jóval kisebb a kelleténél, ós túl vékony a sárkány alakja. A koszorú tömöttsége is elüt az előbbitől. Túl levegős, szakaszosan váltakozó levelekből áll, nem pedig összekötözött ágakból. Meglehetősen ügyetlen a sisak ábrázolása is, amennyiben a sisak alsó részét alulnézetben ábrázolták, a felső része pedig felső rálátással kialakított. így pedig a sisak alakja hamis képet nyújt. Tehát ez a tábla az előbb leírt mellett gyengébb alkotás. A sisakdísz szájából kiágazó mondatszalagról hiányzik a szöveg. A sárkány és a sisakharang teteje között egy tekercs, más néven göngyöleg (Bourrelet) található. Ez a külföldön gyakran előforduló heraldikai ábrázolásoknál arra szolgált, hogy a sisak oromdísznek a sisakra való erősítési helyét eltakarja. Ebből arra következtethetünk, hogy a címertábla készítője külföldi, mégpedig a címerpajzs alakja szerint olasz mester lehetett. A sisak két oldalán szétágazó tölgyfalevél pedig lazább heraldikai megoldást bizonyít.

5 A templom déli falának belső kettős ajtaja felett faragott díszű keretezett táblán háromsoros felirat olvasható : „AD HONOREM MAGNI DEI EIVSQ(e) MATRIS MARIE VIRGINIS INTERMERATTE AC DIV1 GEORGY MARTIRIS MAGNIFICVS DOMINVS ANDREAS ANDREE DE BÁTOR FILIVS SVIS IMPENSIS HOC TEMPLVM A FVNDAMENTIS EXTRVXIT OB PIETATEM." (A nagy Isten és anyjának, a tiszta szűz Máriának és Szent György vértanúnak tiszteletére a nagyságos András úr, 4 Entz O. — Szalontai B. : Nyírbátor. Budapest, 1969. Műemlékeink, 39 — 40, 55, 58. 36. kép. 5 Entz 67. —Szalontai B. : i.m. 39—40. 35. kép. 5 Nyíregyházi Múzeum Evkönyve II. 65