A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Feltich Nándor: A besztercei románkori aspersorium
A monostorszegi töredéken ugyanolyan formában jelenik meg, mint a veszprémi köveken. 31 A veszprémi köveknek és körüknek időmeghatározása a X— XIII. század között mozog. A besztereci aspersoriummal való összefüggést azonban eddig nem használták fel a kormeghatározásnál. Minden eddigi, korai időmeghatározással szemben a XII. sz. közepénél korábbi időről alig lehet szó ezeknél. Az esztergomi freskón a medaillon széles, körbefutó csíkjában ós a szentély festett falának felső részén vízszintesen futó csíkban olyan palmetta-sorozatot találunk, amely a besztereci aspersorium párkányán és számos pécsi párkányon is megtalálható. Ez természetesen még nem jelent kormeghatározást, mert rokon palmetta-sorozatot találhatunk még sok más emléken is, például ilyen van a Jaroszláv sisakján (XI. sz.). 32 Mégis a besztereci aspersorium oroszlánalakjait, párkányfrízeit, a pécsi párkányfrízeket, az oroszlánalakos freskókat mind a fejlődés (a keleties irányzat) késői szakaszába keli tennünk, abba a korszakba, amikor románkorunk díszítőszobrászatában a szimbolika európai rendszere a Kettlach-kultúra közvetítésének végeredményeként teljesen úrrá lett. A királyi székhelyen, Esztergomban, a Kettlach-kultúrában véglegesen rendszeresített szín-szimbolikát minden téren (kódexek illuminálásánál, kőfaragványok kifestósénél) hivatalos irányzattá tették már a XI. században. A XII. század nagy templomépítkezéseinól is ezt a színszimbolikát alkalmazták, sőt továbbfejlesztették. Az esztergomi freskó palmetta-sorozataiban nem véletlen a palmetták piros színe ós fekete keretelése. A pécsi palmettasorozatos párkányokon is ez a két szín uralkodó, mert a kor szín-szimbolikájában ezekkel érzékeltették az alapvető erkölcsi fogalmakat (erényességet ós bűnös állapotot). Ha a besztereci aspersoriumhoz hasonló több ötvösalkotás volna ismeretes ebből a korból a Kárpát-medencéből, akkor könnyebben beszélhetnénk XII. századi templomaink díszítőművészetéről is. De így is, hogy ez idő szerint ez a remekmű egyedül áll románkori ötvösségi emlékanyagunkban, igen nagy hiányt pótol, mert az udvari művészet kiváló alkotása, és mert a gyógyító páros szentek mellképeivel együtt hat különböző díszítőmintát foglal magában. Ez tehát annyit jelent, hogy a XII. századi udvari műhely gyakorlatából hatféle mintát ismerünk ennél az egy darabnál. De több ilyen ezüst remekmű is készült itt görög feHrattal. Ennek nyomát őrzi a besztereci aspersorium [a KSfxtxt) szónak félreértése a görögül nem tudó ötvös által R£ (xvpw) szóra.] Nyilvánvaló, hogy ez az ötvös az utóbbi rövidítést már ismerte a saját gyakorlatából : olyan feliratot már készített, amelyben ez a rövidített nomen sacrum előfordult. Miután a besztereci aspersorium keletkezésének ideje előtt virágzó Kettlach-kultúrában a növényi és állati mintáknak keresztény átértelmezése már teljesen kialakult, és az áttört korongok mintái is — közöttük a keleties oroszlán, és alul kettéváló szárú palmetta is — Krisztust jelentő jelképpé változtak, magától adódik az a következtetés, hogy a besztereci aspersorium mintái is mind belekerültek ebbe a jelképes irányú átértelmezési folyamatba, annál inkább, mert az edény rendeltetése is Jézus gyógyító szerepével kapcsolatos. Az esztergomi freskó zöld színre festett oroszlánalakjában is Krisztus ,,Pan31 Arch. Ért. 1911. 377. skk. — Dercsényi D. : Az Árpád-kori kőfaragóművészet első emlékei. Magyarságtudomány. II. 3—4, Budapest, 1936. 10. kép. 82 V. A. Eybakov : Remeszlo drevn. Ruszi, Moszkva, 1948. 48. és 71. kép. 47
