A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Feltich Nándor: A besztercei románkori aspersorium

Egy kis vízszentelési ének ezzel kezdődik : ,,Ti ingyenesen gyógyító szent orvosok, akiknek megvolt a gyógyulások forrása, minden arra szorulónak gyógyu­lást adtok, mert nagy adományban részesültetek az örökké folyó (kiapadhatatlan) forrástól, Megváltónk . . ." 9 Ezek az ingyenesen gyógyító szent orvosok a nevek említése nélkül is Kosmas és Damjanos, vagy Kyros és loannes, vagy Pantaleimon ós Hermolaos. Ezek a szentek párosával szenvedtek vértanú­halált a 300. körüli keresztényüldözések alkalmával. Az arab származású Damianos Kosmassal együtt a Szíriával határos kisázsiai Kilikiában tevékeny­kedett. Az alexandriai Kyros és a mezopotámiai edesszai loannes szintén együtt gyógyítottak ós hirdették a kereszténységet ; a Nikodémiában szüle­tett Pantaleimon pedig Hermolaosszal együtt működött és halt meg szülő­városában. 10 A tunikás viselet a keletrómai birodalom országaiban volt divat­ban. Mivel a besztereci aspersoriumon a felirattal összekapcsoltán fordulnak elő, antik viseletük alapján is csak e párok valamelyikéről lehet szó. u A LELŐHELY Kérdés, hogy miképpen kerülhetett Beszterecre ez a kiváló munkájú ötvösmű. Vajon a vereckei szoroson át hozták-e be keletről, vagy ellenkező­leg, délről került-e ebbe a lápi községbe? A lelőhely és múltjának vizsgálata utóbbi értelemben dönti el a kérdést. Kiss Lajos : A Rétköz helynevei c. kéziratos munkája szerint, amelyet szerző szíves volt betekintésre rendelke­zésemre bocsátani, Beszterec régen egyetlen utcából álló lápi község volt, melyet körös-körül tavak és mocsarak vettek körül. Mint a Rétköz kellős kö­zepén fekvő hely, annyira védett volt, hogy még nyáron is ritkán lehetett száraz lábbal bemenni a faluba. Honfoglaláskori sírt is találtak itt normann karddal. 1290 előtt monostoros egyháza volt a Megváltó tiszteletére. Egyhajós temploma még ma is áll (2. kép) ; 12 nem téglából, hanem faragott kőkockák­ból készült, ami nagy dolog egy ilyen eldugott kis faluban. Három, román stílusú ablaka van. Szentélye eredetileg félköríves volt, három támpillérrel. A templom belső terének eredeti méretei : 10,5 és 5,8 m. Az ablakok magas­sága 1 m, szélessége 40 cm ; fönn ívesek. A hossztengely pontosan kelet-nyu­gati irányú, a szentély keletre esett. Kiss Lajos maga mérte fel és térképezte az adatokat az 1898-ban történt átalakítás előtt közvetlenül, amikor is a szen­télyt elbontották és a templomot négy méterrel meghosszabbították. E templomtól kétszáz méterre találták az aspersoriumot (Jósa András adata Kiss Lajos nyíregyházi ny. múzeumigazgatónál). 13 Valószínűleg a ma is meglevő ősi templom közelében állt a monostor ; akár a templomból, akár a monostorból, de menekülés közben vihették el a nagybecsű kegyszert, 9 Euchologion, 215. 10 Ménologion, Miskolc, 1839. II. 48 ; VI. 17 ; IX. 60. 11 Az Euchologion hivatalos (görög) szövegének magyar nyelvű fordítását lásd : Görögkatholikus Egyházi Szerkönyv (Euchologion). Nyíregyháza, 1927. Ezenkívül : A görög szertartású katholikus egyház Szent és Isteni Liturgiája. Nyíregyháza, 1920. Ez utóbbiban lásd a három ingyen gyógyító szent orvost együtt: 105 („Kozma és Dam­jánnak, Cirusz és Jánosnak, Pantaleimon és Hermelaosznak és minden szent ingyenes­nek"). 12 A templom mai állapotának képét Koroknay Gyulának köszönhetem. 13 A Beszterecre vonatkozó összes adatokat Kiss Lajos szívességének köszönhetem. Kiss L. : Beszterec (egy lápi kisközség leírása). Föld és ember, II. 1922. 209. skk. — Szabolcs Vármegye Monográfiája. Budapest. 1900. 331. skk. 36

Next

/
Thumbnails
Contents