A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Feltich Nándor: A besztercei románkori aspersorium

mégpedig észak felé, a mocsarak irányába, mert dél felől, az egyetlen szárazföldi úton jöhetett a támadás, és menekülni csak észak felé lehetett. Menekülés közben ejthették a mocsárba az edényt. Ezt a föltevést Koroknay Gyula volt szíves velem közölni, miután a helyszínt kérésemre megvizsgálta volt. Az edény lelőhelyén régen mocsárnak kellett lenni. Ott a monostor nem állhatott. A középkori oklevelek említik ezt a monostort : Beztruchmonostora, Monasterium de Biztirch. Az aspersorium itteni előfordulása tehát nem véletlennek tulajdonítható, hanem összefüggésben lehet az ősi monostorral. Ugyancsak Kiss Lajos szerint (aki után idéztem az okleveles adatokat) első királyaink alatt valószínűleg királyi birtok volt, erre mutat a határba eső Királytava helynév (i. m. 209.). A községhez tartozó Pap-földe, Pap-ere és Pap-földje-láp helynevek arra vallanak, hogy a köznemesek egyházuknak, a monostornak jövedelmi forrásokat adományoztak (i.m. 209.). így talán föltehető ós indokolt lehet, hogy az asperso- 2. kép. A besztereci románkori templom rium a királyi birtok monostorába mai formájában. (Koroknay Gyula felvétele) az alapítást követő berendezés során került a királyi udvar műhelyéből. Az útirány Kék községen át vezetett dél felől Beszterecre. Északon akkor a mocsárvilág és a Tisza zárta el a közlekedést. A KÉSZÜLÉS HELYÉRŐL ÉS KÖRÜLMÉNYEIRŐL Az ötvösség technikai dolgaiban járatos ember azonnal látja a cizellált minták finomságán, az öntött alkatrészek rutinos kivitelezésén, az edény szakszerű felépítésén, az aranyozás kiválóságán, hogy ez a darab nem valamely vándorötvös, hanem udvari ötvösműhely kiváló alkotása. Az öntési berendezések, finom cizelláló szerszámok, nemesfém nyersanyagok különböző alakban (ezüstlemez, aranypor, hulladékezüst öntéshez, forrasztóezüst, higany az aranyozáshoz), műhelyberendezés, mely ilyen bonyolult ötvősségi feladat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, csakis fejedelmi vagy főpapi udvarban volt akkoriban lehetséges. A királyi, vagy főpapi udvari műhelynek az a mestere, aki ezt az aspersoriumot megalkotta, annak a kornak egyik legelső cizellálója, illetőleg ötvöse 37