A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Erdész Sándor: Egy népi verselő Tiszavasváriból

Magyar József hadi költészetéből kiemelkednek a „Hadifogoly létem Nagyoroszországba" ; „Svéden át orosz fogságból utunk Dániába" és „Utunk Dániából hazáig" című, összesen 324 sorból álló verses elbeszélései. Ezeket ma is kívülről tudja, s mint háborús élményeket társaságokban gyakran előadja. A háború után Magyar József is végleg hazatért Büdszentmihályra. Rövidesen sikerült útőri állást kapnia. Az útőri állás kedvére való munkát jelentett; nem kellett félbehagynia a versfaragást. Munka közben verstémákon gondolkozott, hogy esténként azokat rímekbe faragja. Hamarosan a község szavalóművésze lett, szavalt mindenütt, ahol csak alkalom kínálkozott rá. Ezzel kapcsolatban jellemző emléke a következő : „Mikor mentem kifelé, akkor több szekér is ment mindég és mondták, hogy a miénkre üljék, a miénkre üljék, mert tudták, hogy valamit fognak hallani." Magyar József 1940-ben kérte a nyugdíjazását. Azóta — kisegítésképpen — fél éven át éjjeliőrséget is vállalt, de ma már csak nyugdíjából él. Verseket azonban ma is szívesen írogat, talán többet, mint fiatal korában. Magyar József költői tevékenységének harmadik nagyobb színtere: Tiszavasvári, ahol 1918-ban történt leszerelése óta megszakítás nélkül lakik, ízig-vérig a községhez, a szentmihályi faluközösséghez tartozik ; költészete szorosan összefügg annak társadalmával. Tiszavas vári Szabolcs megyében, Nyíregyházától nyugati irányban (27 km-re) fekszik, Hajdúnánás és Tiszalök között. Tiszavasvári, mint községnév, egészen újkeletű, mivel 1952-ben Büdszentmihály és Tiszabüd községek egyesítésekor kapta nagy szülöttjéről, Vasvári Pálról a jelenlegi nevét. Bennünket inkább a büdszentmihalyi községrész — mint Magyar József irodalmi tevékenységének színtere — foglalkoztat. A két község már előzőleg is egybeépült, a választóvonalat — a legutóbbi időkig is — a vallás húzta meg; ugyanis Tiszabüd görögkatolikus, Szentmihály pedig református egyházzal rendelkezik. Büdszentmihály történetéből

10 ki kell emelnünk, hogy a község vezetői mindenkor a műveltség terjesztésének, a tudás növelésének szószólói voltak. A XVIII. században hatosztályos fiú- és négyosztályos leányiskola működött, s a tanulók létszáma a XIX. század elején elérte az 500-at. 1843-ban kőből és téglából újabb református iskolát építettek, mely ma is az iskolai oktatás céljait szolgálja. Magyar József versein tagadhatatlanul érződik a deákos színezet; az elmúlt évtizedekben a latinos műveltséggel rendelkező falusi kántorok is hasonló iskolás jellegű verseket írtak. Mi ennek az oka, miért használ latin eredetű szavakat?

11 Sőrés munkájából kiderül,

12 hogy a büdszentmihalyi iskola szoros kapcsolatot tartott a debreceni református kollégiummal. Már a XVI—

XVII. században, amikor a tanügyet még nem szervezték országosan, a debreceni ref. kollégium magasan kiemelkedett a hasonló felsőoktatású intézmények közül. Ez az iskola nemcsak Debrecennek, hanem — tanügyi hálózata révén — az 10 Sőrés János : Szent-Mihály község története, tekintettel ref. egyháza történetére. Debrecen, 1887. Tanügyre vonatkozólag 1. 164. 11 Pl. : Expodálás, família, generáció, géniusz, káhosz, komisszió, nimbusz, szimpátnikus, vizit stb. 12 Sőrés : i. m. 164. 154