A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Csallány Dezső: Adatok Attila székhelyének kérdéséhez

így a kérdéses folyó nem lehetett Attila székhelyétől 1 napi járóföldnél meszszebb. A Drekon nevének, mint Dácia jelentős folyójának többszöri szereplése bizonyíték arra, hogy Attila székvárosa a Tiszántúlra és a Drinkától északra esik. A Tiszán (Tigas—Tisas) való átkelés ellentmondása csak látszólagos, amint a későbbiekből kiderül. Ha a Körös és Maros folyók közötti vízrendszert megvizsgáljuk, találunk ott egy hatalmas méretű folyórendszert, melyen a régibb századokban Gyuláig hajóval közlekedhettek. Ennek egyik szakasza a Kakasszék folyó, mely 100—600 m széles s helyenként igen mély folyammeder. A Peres-kutas dűlő északi végénél Kútvölgy nevet vesz fel, Kistóhajlás név alatt folytatja útját nyugat felé s a Hód-tava északkeleti nyújtványát képező Kis-töba torkollik, ahol is ezt a szakaszt Kistó-érnek hittak. A Kis-tó, a Dilinka = Dillinka-érrel és Sarkaj-érrel együtt, mely utóbbi a Hód-tó medrének egyik nyúlványa, a fenti folyórendszer deltáját alkotják a Hód-tó felé. A Hód-tava a régebbi századokban nem volt önálló víz, tó, hanem egy részét képezte a többi, vele összefüggő tavaknak, ereknek és a fent említett folyórendszernek. Alakja patkó formát mutatott, hossza a múlt század közepén a Kishomoktól a Kenyérváró-halomig számítva 16 km volt. Szélessége Hódmezővásárhely város irányában 1130—1090 m-re becsülhető. Legrégibb neve Hudus és Hodus lett volna. A Tisza északi részeire innen a Térén, a déli vidékeire pedig a Porgányon jártak ki a hajók. Vizét a Tisza, Maros, és Körös táplálta.

10 Ez a folyórendszer hatalmas víztömegével és szövevényes vízhálózatával együtt alkalmas volt arra, hogy benne a Priskosnál említett, hiányzó harmadik folyót : a Drekon—Drenkón-t, Jordanesnól Dricca (Drinka) folyót lássuk. A Hód-tó mint folyamszakasz olyan méretű, hogy a Tiszát (Tisas) szélességi méretekben messze felülmúlta, és így érthető, hogy Priskos miért sorolta a vele azonosítható Drekon—Drenkon—Drinka folyót mindjárt az Istros folyam (Al-Duna) után. Meglepő, hogy ennek a folyórendszernek, melynek vize a lecsapolások és szabályozások következtében nagy részben elapadt és egyes szakaszai is külön-külön neveket kaptak az idők folyamán, nincsen egységes neve. Valószínűleg valaha volt ilyen, de a köztudatból már korán kiveszett. A folyó deltájában, Hódmezővásárhely délkeleti részén találkozunk a Dilinka-, Dillinka-érrel, mely meglepően egyezik a keresett Drinka folyó nevével. Nyelvészetileg helytálló az összevetésük, ós mivel a népvándorlás korában már meglevő település tövében maradt meg, így a továbbélő szarmata—gepida—avar—magyar lakosságon át a Hód folyó vizének egy népvándorláskori névalakja is megőrződhetett és fennmaradhatott a Dilinka—Diliinka névben. Nem tudom, hogy az ér neve (mint folyódelta) meddig vihető vissza az oklevelekben. Szeremlei monográfiájában egy 1774-ben készített térképvázlaton már szerepel.

11 Hódmezővásárhely—Dilinka, mint népvándorláskori lelőhely is ismert. A temetőjében és a Francziszti téglagyár területén szarmata, gepida és avar régészeti leletek kerültek felszínre,

12 így a lakosság folyamatossága folytán, 10 Szeremlei S. : Hód-Mező-Vásárhely története, I. Hódmezővásárhely, 1900. 2. sz. térkép, 51. skk. — A Tisza szélessége itt, összehasonlításként, 150—295 m. 11 Szeremlei S. : i. m. 95. 12 Párducz M. : A hódmezővásárhelyi ref. gimnázium régiséggyűjteménye. II—

V. rész. Dolgozatok, 1937. 134—136, 174—175, 177. De ezt a kört Hódmezővásárhely egész határára ki lehet bővíteni. 25