A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Nagy Gyula: A vámosoroszi szárazmalom
A lakosságnak 2—40 kat. holdig terjedő földbirtoka volt. Csak az uradalmi cselédek között voltak földnélküliek. Az első világháború utáni földbirtokreformmal a falu csaknem minden nincstelenje földhöz jutott. 1945-ben felosztották a két középbirtokot is. Ezzel egy-egy családra átlagosan 14—15 kat. hold föld jutott. 6 A falu közepén — a Tapolnak-patak, Fő utca és Templom utca által határolt területen — állt a szárazmalom (XXXIII. t.). Népi műemlék. A református egyház tulajdona. A malmot az egyház 1846-ban használtan vette a csegöldi uradalomtól. Onnan szállították át Vámosorosziba. 7 A MALOM ÉPÜLETE ÉS BEEENDEZÉSE I. A KERINGÖSÄTOK, 1. A keringősátor A malom középső része a hatalmas Jceringősátor. A sátorhoz egyikfelől a malomház, másikról az olajütő csatlakozik. A13 m átméretű sátor kúp alakú, náddal és zsuffal (zsúppal) fedett épület. A sátortető 12 tölgy faoszlopon nyugszik. Az oszlopokat culáp néven is ismerik. Ma már csak 4—5 eredeti, a többi pótlás. Az oszlopok föld feletti magassága a talaj egyenetlensége miatt kisebb eltérést mutat. Van 145 és 167 cm magas oszlop is. Vastagságuk is különböző. Azonban kivétel nélkül mind vaskos és erős. Az oszlopok nem egyenlő távolságra vannak egymástól. Az oszlopok között a legnagyobb távolság 360 és a legkisebb 190 cm. Az oszlopok kissé befele dőlnek. Minden oszlopon egy-egy 20 x 20, vagy 23 x 23 cm-es faragott fenyő szarufa nyuszik. (A közölt méretek csak megközelítőek, mert a durván faragott fák méretei között gyakran még ugyanannál a darabnál is kisebb-nagyobb eltérés van.) A sátort 1943-ban újraállították. Ugyanis a szarufák felső végei elkorhadtak ós a sátor lerogyott. Az újraállítás során 4 új szarufát állítottak fel. Most tulajdonképpen az új szarufák tartják a tetőt. A csúcsban összefutó szarufák alatt van a csillagkötés. A csillag két faragott fából összerótt kereszt. Végeit 4 gömbölyű akácrúd köti össze. Mindegyikre két-két elkorhadt végű szarufa támaszkodik. A szarufákon 40—50 cm-es távolságban vékony, hasított erdeifák fekszenek. Nagy részét azonban már gömbölyű akácfákkal pótolták. Rajtuk nyugszik a nádtető. A nádat helyenként dróttal fűzték a fákra. A sátor eredetileg nádas volt, de 1945-ben zsúppal fedték. A sátor csúcsán régen egy nyeles csillagdísz volt. #-" A sátor bejárata a keleti oldalon van. A kapu felett a tető megemelt és 50—100 cm szélességben zsindellyel fedett. A kapu kerete hasított erdeifa, melyre sodrony drótot erősítettek. Sarkai egy-egy vaskarikába illeszkednek, melyek hegyes végei egy oszlopba vertek. Az egyik kapuszárny már hiányzik. 6 Inczédy Márton vámosoroszi ref. lelkész közlése. 7 Kiss Kálmán : A Szatmári Református Egyházmegye Története. Kecskemét, 1878. 9* 131
