A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Nagy Gyula: A vámosoroszi szárazmalom

2. A keringő A sátor alatt van a malom hajtására szolgáló nagykerék, a beringó. (XXXIII. t.) Részei : a bálvány (tengely XXXIII. t. 9), a redely (vízszintes karfák XXXIII. t. 8), a felkötő-karfák ós a talp (XXXIII. t. 8). A tölgyfából faragott bálvány 545 cm magas. A két vége tizenkét- s a dereka nyolcszögletű. Átmérője 60, illetőleg 40 cm. Mindkét végén egy-egy ráf van. A bálvány felső végéből egy vastag csap áll ki. A másik vége elkeskenyedő. Ezen a végén egy vascsap van. A csap végén egy félgömb alakú bemélyedés (völgy, hupa) van, melybe a persely kiemelkedő része illeszkedik. A halványon némi díszítő jellegű faragás látható. A bálvány alsó részébe 12 db 545 cm hosszú és 11x11 cm vastag rédelyt erősítettek. A felerősítés csapolással történt. A karfák végein nyugszik a keringő talpa. A karfák és a talpak vésettek s így egymásba illeszkednek. A talpakat faszögekkel (használt fogakkal) erősítették fel. Néhol még vaskapcsokkal is felkapcsolták. A keringő talpa 12 darabból áll. A 17 cm széles ós 10 cm vastag talpakat tölgyfából faragták. A talp egyik vége a redely en, a másik az előtte fekvő talpon fekszik. Az egymásra tett talpakat 3—4 faszöggel szegeitek meg. Utóbb vascsavarral fogatták össze. A talpak végei felül profiláltak, alul csapottak. A keringő talpa a föld színétől mintegy 40—50 cm magasan van. A keringő átmérője talpszéltől talpszélig 11,4 méter. A keringő talpában vannak a fogak. A keringőnek 370 db akácfából faragott foga volt. Vizsgálódásunkkor azonban már sok hiányzott. A fogak elhelyezése módiiba törtónt. Módiival (sablonnal) jelölték ki a fogak helyét és módiival történt a fogak kicserélése is. A fogak 8 cm-re állnak ki a talpból s egymástól 7 cm-re vannak. A fogak — a talpak összeillesztési módja miatt — a föld felszínétől nem egyenlő magasságban vannak. Ez nem okoz semmi nehézséget, mert az orsó pálcái — amibe a fogak kapaszkodnak — elég hosszúak s így legalább hosszabban koptatják. A keringő talpat a felkötőkarfák tartják vízszintesen. A 6 m hosszú és 11 x 11 cm vastag fenyő karfák alsó végei a megfelelő rédelyhez erősítettek. Az összeillesztett részek kissé vésettek ós egy-egy foggal átütöttek. A karfák alsó részén 2—3 lyuk látható. Ezekkel lehetett a talpmagasságot szabályozni. A felkötőfák felső végei kétsorjában — váltakozva — helyezkednek el és csapolással illeszkednek a bálványba. Az alsó sor karfáit egy-egy vaskapoccsal a bálványhoz kapcsolták. A felső sorban elhelyezett karfákat a bálvány ráfjának karikáiba erősítették. A talpból — ott, ahol a ródelyek között legnagyobb a távolság — egy erős cövek állt ki. A felső része átfúrt volt. A lyukba egy kb. másfél méteres húzatórudat akasztottak.-Ennek a végén volt a hámfa. A húzatórúd szabad vége ide-oda csúszkált a ródelyen, a talp ós a felkötőkarfa között. Egymás után két húzatófát erősítettek a talpra. Két ródelyen pedig egy ülésdeszka feküdt. A bálvány a bálvány tartó-talpon, a medvén nyugszik, amely viszont két keresztben elhelyezett gerendán fekszik. Az egyik 35 cm szóles, 20 cm vastag és 160 cm hosszú. A vele párhuzamos gerenda mérete: 30x20x180 cm. Mindkettő a középen 55, illetve 60 cm hosszúságban 8 cm mélyen kivésett. Ebbe a vésetbe helyezkedik a talp, mely 25x15x170 cm méretű. A talp közepébe süllyesztett persely téglalap alakú s peremmel ellátott. Középső részén van egy kúp alakú kiemelkedés, amely a bálvány csapjának végén levő 132