A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Kalicz Nándor: A baktalórántházi sírlelet

Mint láttuk, hazánkban a péceli kultúra leletein kívül nem találunk párhuzamot a baktalórántházi leletcsoporthoz. Annál feltűnőbb, hogy a Kárpátmedencétől északra egészen messzenyúló kapcsolatot mutathatunk ki. Számos formai és díszítésbeli hasonlóságot figyelhetünk meg, s ezek jellege határozottabban tűnik elénk, mint a péceli kultúra esetében. Észak-Németország, sőt Dánia megalithikus kerámiájában találunk olyan amphorákat, tölcséres szájú edényeket, melyeket a baktalórántházi edényekkel kapcsolatba hozhatunk. A Trichterbecher kultúra legrégibb szakaszának tekintett dolmen-fokozattól a fiatalabb folyosós sírokig egyaránt előfordulnak kétfülű amphorák. Ezek alakja kissé elüt a baktalórántházitól, mert testük többnyire nyomottabb, a két szalagfül azonban mindig a nyakhajlásban ül.

11 Másik közös sajátosság a díszítés motívumában ós szerkezetében figyelhető meg. Gyakori díszítósmód a szakaszosan ismétlődő függőleges árkolt vonalkötegek rendszere.

12 Természetesen ennek különböző változatai vannak. Időnként az árkolt vonalkötegeket beszúrt pontdísz kíséri,

13 máskor vízszintes pontsorból indulnak a vonalkötegek, mint a baktalórántházi és péceli leleteknél.

14 Az árkolt vonalkötegeket többször bordák helyettesítik,

15 vagy két párhuzamos között vízszintes rovátkolások, létraszerű mintát alkotva.

16 Ezekben a megalithikus fázisokban rendkívül gyakori a tölcséres szájú csuprok előfordulása,

17 gyakran négy kis füllel a nyak és a váll találkozásánál.

18 Az edényalak és a fülképzós hasonló a baktalórántházi leletcsoport edényeihez. A díszítés ezeknél is hasonló az amphorákhoz.

19 Természetesen a rokonvonásokat közelebb is megtaláljuk, így a Trichterbecher kultúra közép-németországi csoportjainál is, így a baalbergi csoportban. Ebben előfordulnak a baktalórántházinál élesebb törésvonalú, de ugyanúgy kétfülű amphorák.

20 Ezek díszítétlenek. A tölcséres szájú,

21 s talán az egyfülű hengeres nyakú csupor előzményeit is itt figyelhetjük meg először (északabbra ez a típus hiányzik), azzal a különbséggel, hogy a fül nem a szájperemből, hanem azalól indul és a hengeres nyak alacsonyabb.

22 Ugyancsak hasonlóságot fedezhetünk fel a salzmündei

23 és a nosswitzi

24 csoport amphoráinál. Az edény törésvonala ezeknél is kissé élesebb, de a fül elhelyezése hasonló, ugyanígy a díszítés szerkezete is. A rovátkolt nyakhajlásból szakaszosan ismétlődve létraszerű karcolt díszítések futnak le a legnagyobb öblösödésig. 11 Sprockhoff, E. : Die nordische Megalithkultur. Leipzig, 1938. 34. t. 4, 6 — 7, 35. t. 7, 11, 40. t. 1, 4, 41. t. 3. 12 Uo. 34. t. 4. 18 Uo. 34. t. 8. 14 Uo. 41. t. 3. 15 Uo. 34. t. 6. 16 Uo. 35. t. 11, 40. t. 1. *

7 Uo. 34. t. 1—3, 36. t. 3-4, 39. t. 1 — 2, 4—6, 41. t. 2. 18 Uo. 39. t. 1 — 2, 4. 19 Uo. 34. t. 3, 36. t. 3—4, 39. t. 1 — 2, 6, 41. t. 2. 20 Grimm, P.: Die Baalberger Kultur in Mtteldeutschland. Mannus 29 (1937) 163. 8. kép a

—d. — Mildenberger, Q. : Mitteldeutschlands Ur- und Frühgeschichte. Leipzig, 1959. 39, 28. kép 5. 21 Orimm, P. : i. m. 169, 2. képen számozás nélkül. 22 Uo. 164. 9. kép a—

b. — Mildenberger, О. : i. m. 39, 28. kép 4. 23 Uo. 41, 29. kép 1. 24 Seger, H. : Die keramischen Stielarten der jüngeren Steinzeit Schlesiens. Schlesiens Vorzeit VII. (1916) 34, 137. kép, 43, 183. kép. 10