A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Kalicz Nándor: A baktalórántházi sírlelet
A nosswitzi kerámiában több példányban előfordul a szalagfüles csupor, s ezeknél a szalagfül — hasonlóan a baktalórántházihoz — a szájperemből indul. Díszítésükben az ismert alapmotívumot ismerhetjük fel, de vannak díszítetlen példányok is. 25 Bizonyos vonatkozásokat még Lengyelországban is megfigyelhetünk. A tölcséres szájú csupor gömbös alsó résszel, beszurkált pont- és szakaszosan ismétlődő árkolt vonaldísszel, továbbá a nyírgyulajihoz hasonló egyfülű kis bögre vízszintesen beszurkált pontsorral és függőleges árkolással Lengyelországban is előfordul. 26 További párhuzamokat keresve a baktalórántházi leletcsoporthoz, hasonlókat találunk Csehország ún. északi kerámiájában. Megvan a kótfülű amphora, 27 a tölcséres szájú csupor, 28 s számos példányban a fülescsupor 29 és a kis füles bögre is. 30 Feltűnő módon azonban a díszítés lényegében eltérő jellegű. Az alak és díszítés szempontjából leginkább hasonló amphora Bilanyban került elő, tölcséres szájú csuprok társaságában. 31 Ausztriában, Burgenlandban az illmitzi sírlelet hasonlóan észak felé, a Trichterbecher kultúra irányába mutat. A baktalórántházi leletcsoporttal azonban nem hozható közvetlen összefüggésbe, mert nagyobbak az eltérő vonások. 32 A Trichterbecher kultúra számos csoportjának óriási elterjedési területén, Dániától Csehországig és Közép-Németországtól Lengyelországig követhetők a baktalórántházi leletcsoport párhuzamai. Hazánkban az egyetlen baksi edényt nem tekintve csak a Nyírségben találjuk meg leleteit, s kisebb jelentőségű párhuzamait a péceli kultúrában. Leletcsoportunk helyi előzménye ismeretlen, de hazánktól délre sem ismerünk hasonló edényeket. Igen valószínűnek látszik, hogy az „északi" megalithikus, ül. Trichterbecher kultúrának nevezett nagykiterjedésű körrel hozhatjuk közvetlen összefüggésbe a baktalórántházi leletcsoportot, úgyhogy ebben az esetben az északi terület volt a kölcsönző fél. A péceli kultúra északi összetevőjót igen sokan megemlítik, s nagy összefoglalásában Banner János is megfelelő szerepet tulajdonít az északi kultúrák hatásának. 33 Megemlíthetjük, hogy emellett sokkal jelentősebbnek tartja a déli összetevőket. 34 Ezt az álláspontot az új leletek ismeretében mais elfogadjuk. 25 Seger, ff. : i. m. 34, 140. kép, 37, 165. kép, 47, 194. kép. 26 Kozlowski, L. : Moldsza Epoka kamienna w Polsce. We Lwowie, 1924. V. t. 3, XIII. t. 2. 4. 27 Stockt/, A. : La Bohémé préhistorique I. Prague, 1929. LXXXIV. t. 10, XCII. t. 1, XCIII. t. 32, XCIV. t. 4. 28 Uo. LXXXVI. t. 11, XCVIII. t. 15, CHI. t. 3. 29 Uo. LXXXII. t. 4, XCIII. t. 16, XCVI. t. 3. — Axamit, J. : Prisppevky ke studiu nasi keramiu nordické. PA XXVII (1916) 79, 24. kép. — Neustupny, J. : Ein Grab der böhmischen nordischen Kultur in Dolni Chabry. PA XXXVIII (1932) 43—44, 27. kép. — Hájek, L. : Ein Skelettgrab der bömischen „nordischen Kultur" in Podobanka. PA XXX (1934—35) 91. kép. 30 Stockt}, A. : i. m. CIV. t. 16, 18. 31 Közöletlen a kolini múzeumban. Említi Stiková, E. : К problematice trideni Ceskeho eneolitu. PA XLVI (1955) 34, a 4256. leltári számú amphora. — Dvofak, F. : Pravek Kolinska a Koufimska. Kolin, 1936. 32. 6. kép 1. 32 Pittioni, R. : Beiträge zur Urgeschichte der Landschaft Burgenland. Wien, 1941. I. t. 1. kép. 33 Banner J. : i. m. 155 — 156, 174—176. 34 Uo. 180—182. 11
