A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)

korlattal található meg. így a Tudósítás közlésével Szemere sok időtől s még több fájdalomtól kímélte volna meg költőnket. Miért nem jelent meg a Tudósítás ? Elsősorban, mint említettük, el is késett 125 . Azután Szemere félénksége, bátortalansága, érzékeny természete, mely kerülte az olyan összeütközést, amely (Kölcseyvel való barátsága folytán) neki is fájdalmat okozott volna, szintén hozzájárult ahhoz, hogy ellenbírálatát eltitkolja 120 . Jobban szerette barátját, mint az igazságot. Az a körülmény, hogy Kazinczy helyeselte Kölcsey bírálatát, szintén ilyen irányban hathatott 127 . Berzsenyi még 1817-ben beküldött Antire­censiójának egyes Szemerére sértő kitételei (Berzsenyi például Szemere szonettjeinek múzsáját Kazinczy csoportja iránti haragjában „szőke lotyónak" nevezi) szintén befolyásolhatták döntését 128 . így ez a Tudósítás Berzsenyi szempontjából kárbaveszett. Pedig kritikánk fejlődésére is hatást tett volna Szemere Tudósítása. Polemizáló lendülete, sokágú felfogása, szemléletének romantikus vonat­kozásai előbbre vitték volna bírálatunk ügyét. Persze, rá kellett volna szánnia magát Szemerének a Tudósítás olyan megformálására, amely szilárdabb szerkezeti vázzal, tartalmi összevonással, selejtezéssel, formai tökéletesítéssel a „bevégzettség és érettség színét" adta volna (hogy Kölcsey szavaival éljünk) ellenbírálatának. De elnémulásával önmagát is megfosztotta a hírnévnek attól az ele­métől, amely az igazságért való bátor harcot és kiállást megilleti a kritika történetében. Berzsenyivel kapcsolatban nem elég bátor az igaz­ság kimondására, amit később Petőfi esetében megtett, s ami dicsőséget szerzett a kor legnagyobb költőjének elismerő szavaiban 129 : Ha ezt a hosszú pályát megfutandom, S egy nemzet fogja ünnepelni lantom : Nem lesz előttem e taps kedvesebb, Mint az volt, mellyel pályám kezdetén Egymagad által üdvözöltetém : És mint szívednek dobbanása volt, Midőn szívemre először hajolt. Szemere nem csupán a Védelemben foglalkozik Berzsenyi verseivel, tehát a Védelemben formált értékelése ezzel nem zárult le. A későbbi Dalversenyben Berzsenyi több versével foglalkozik több-kevesebb siker­rel 130 , lev egy helyütt Virággal hasonlítja össze a Múzsához (1809) с 125 Tudósítás 2. 126 Érzékenységére vonatkozólag 1. Szvorényi: id. m. 7., 10., 14., 19. 127 L. Kazinczy nyilatkozatait Szemeréhez, Horváth Istvánhoz, sőt Berzsenyi­hez írt leveleiben: Lev. VII. kötet. 128 Antirecensio id. kiad. 19. 129 L. Szvorényi: id. m. 53. 130 Szvorényi: id. kiad. jegyzeteiből kitűnik, hogy a Dalverseny meg nem írt részében még Berzsenyi következő verseivel akart foglalkozni Szemere: A Ma­gányosság, Ajánlás, A Múzsához, Kazinczy Ferencnéhez, Az Esthajnalhoz, A Ma­gyarokhoz I., Az örömhöz, A Közelítő Tél, A Temető, A Halál, Búcsú Kemenes­aljától. I. m. II. k. 310. kk. 246

Next

/
Thumbnails
Contents