A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)
méltánylása érdekében. Védi Berzsenyi verseit az ellen a vád ellen, hogy üresek, tartalmatlanok. Jellemző Szemere megértő álláspontjára, hogy azokat az érveket, amelyeket ő Védelmében felhoz, csaknem szóról szóra ismétli Berzsenyi is Recensiojában 101 (különösen a nyelvi gáncsok és tartalmi ítéletek tekintetében). Pedig Berzsenyi nem is tudott Szemere művéről. Szemere műve hevenyészett írás, de sok az értékes megjegyzés benne Berzsenyi műveivel kapcsolatban. Így ki kell emelnünk A Remete és a Bonyhai Grotta elemzését is, amely a legjobb részek közé tartozik. Hiba viszont, hogy éppen a gyors munka következtében másutt igen sok helyütt csak verstartalmakat ad, bár néhány helyen észreveszi a vers lírai cselekményét, s így gazdagítja Berzsenyi-ismereteinket. Kiemelendők verspárhuzamai és világirodalmi utalásai is. Fontos az a megokolt ítélete, amely a különböző nemzetek fejlődésének egyenlőtlenségére utal, s ehhez szabja az ítélet mértékét és körülményeit. Itt viszi bele bírálatába az európai romantika elméletét a nemzetek gyermek-ifjú és különböző koráról, s ki kell emelni Herdernek a kisebb nemzetekkel kapcsolatos ítéleteire való hivatkozását a magyar irodalom igazságos megítélése érdekében is 102 . Szemere művét nyers fogalmazványnak kell tekintenünk. írásán is látszik, hogy szinte egyfolytában írta az egészet, jóformán megállás nélkül, amire céloz is egy helyen 103 . Innen vannak a szinte vég nélküli ismétlések, amelyek a Tudósításra jellemzők. A kritikus szinte úgy szól, mint egy makacs rögeszme megszállottja, pedig valóban az igazságért küzd. Fárasztók és laposak néha Szemere sikerületlen verselemzései, amelyek nem egyebek, mint nyers tartalmi kivonatok 104 . A vázlatszerűség is hozzátartozik a munka nem kiérleltségéhez. ötletek villannak fel — mint például a nemzeti vonással, Herderrel kapcsolatban vagy a Dayka—Virág—Berzsenyi-párhuzamok nyomán — de ezek nem nyernek komoly megalapozást 105 . Vers jegyzékek Day kából, Virágból, Berzsenyiből szakítják félbe az előadást 106 . Különösen fárasztó Kölcsey recenziójának örökös ismétlése — a cáfolandó mondatoké, észrevételeké —, amelyek szinte mániákusan térnek vissza. A kritikus alapos munkát akar végezni, és szinte nemcsak minden mondatot, hanem minden kifejezést és szót elemez, szétszed, nemcsak Kölcsey, hanem Berzsenyi vonatkozásában is. Az a verselemző módszer, mely a Dalversenyben kibontakozik, itt még csak csírájában van meg 107 . A tárgy megjelölésével, az érzelmek, gondolatok jellemzésével, azok megnyilatkozási formáinak elemzésével, a nyelv sajátosságainak olyan megjelölésével, hogy a vers belső történései hogyan nyerik külső megfelelőjüket a vers stílusában, s végül mennyire jellemző mindez az író, költő egyéniségére, sajátos költői felfogására és ennek kifejezésére — nem foglalkozik oly módszerrel, mint ezt később teszi. Sajátos lírai verselmélete : a fumus (a költő befeléfordulása), a 101 Uo. 1. későbbi egybevetésünket. 102 Uo. 10. 103 Uo. 47. „Elfáradtam e fejtegetésekben..." 104 Például 14. kk., 17. kk. stb. 105 Tudósítás 19., 26., 28., 29. 106 Uo. 30. kk. 101 Uo. különösen a Bonyhai Grotta és a Remete elemzésében. 16* 243
