A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)
fulgor (a lírai láng fellobbanása) és a lux (a vers megformálásának a művészete) nem támasza még a verselemzésnek 1001 . De már sok minden megvan bennük, különösen A Remete és A Bonyhai Grotta elemzésében, ami emlékeztet a kritikus későbbi felfogására. Különösen jellemző ebből a szempontból a Tudósítás, mint amelyben Szemere esztétikai elméletének és szemléletének csírái már kezdenek kibontakozni. így a költészetnek, mint sajátos külön világnak (tündérvilág) értékelése, a költői alkotás „félöntudatlanságának" felfogása, a költő sajátos érzelmi, költői logikája (amelyet annyi szeretettel kutat Berzsenyinél), a költői nyelv sajátos, költőiségénél fogva különleges volta : már mind feltűnnek itt 109 . Jellemző a nyelv kiváló ismerőjére, akinek új szóalkotásaiban félreismerhetetlen a nyelvfantázia ihlető szerepe, hogy a kritika legsikerültebb részei közé tartoznak azok a megjegyzések, amelyekkel Szemere Berzsenyi költői nyelvét védi 110 . Impresszionista hajlama itt is rendszertelenséget okoz. Tudósítását nem építi fel szilárd szerkezeti vázra 111 , inkább ötleteivel és a kritikusi fantázia tevékenységével hat. A Tudósítás egy sokat olvasott és művelt, bár rendszertelen szellem tükre 112 . Érdemei mellett, természetesen a Tudósításnak sok a hibája is 113 . Ahogy Kölcsey gyakran helytelenül általánosítja Berzsenyi egyes költői hibáit, úgy általánosítja Szemere is Kölcsey kritikusi hibáit, különösen az ellentmondásokkal kapcsolatban, ami abból származik, hogy nem tesz különbséget Kölcsey bírálatában a jó és rossz versekre való értelmezés tekintetében. Tehát abból, hogy valakinek ragyogó versei vannak, nem következik, hogy — különösen pályája kezdetén — nem lehettek gyenge művei is. Nem ad Kölcsey helyett jobb műfaji meghatározást 114 , sem jobb magyarázatot Berzsenyi verseinek létrejötte tekintetében 115 . Kölcsey ítéletét megérthetjük a régi magyar irodalommal kapcsolatban az akkori hiányos ismeretek mellett. Faludi és Ányos költészete nem sokat nyomhatott a latban Kölcsey mértékével mérve, pedig Szemere csak rájuk hivatkozik 116 . A nemzeti character romantikus búvárlatának kérdését Szemere csak felveti, nem tesz kísérletet megoldására. Később Kazinczy hatása alatt inkább az általános emberit vallotta eszményének 117 . Berzsenyinek Horatiushoz és Matthissonhoz való viszonyát nem tisztázza 118 . A fenség és dagály forrásának fejtegetése pszichológiailag mélyebb, mint a Kölesévé, de tagadhatatlan, hogy fenséget előidéző és kifejező 108 L. Jánky István: Szemere Pál esztétikai és poétikai nézetei, Pécs, 1928. 23. 109 Uo. 24. 110 Tudósítás 22. kk. 111 Uo. 2. 112 Uo. 11. 113 Ezúttal csak a kifogásolt állításokat említjük. 114 Tudósítás 4. 116 Uo. 6. 116 Uo. 9. 117 Máté Lajos: Szemere Pál mint kritikus 13. 118 Tudósítás 4. 244
