A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei
írott adatunk az építésre vonatkozóan, meg kell próbálkoznunk annak kiderítésével, hogy a levél melyik évben kelt. Szerencsére a levélben említett ügyek és személyek erre elegendő támpontot nyújtanak. A levélíró, aki a Várdayak familiárisa lehetett, hírt ad a címzett Bécsben tartózkodó fiairól, majd a Podmaniczky-jószágok eladományozásával kapcsolatban arról, hogy eddig mindenki a címzettre gondolt, mint aki a hricsói birtokot megkapja, bár az van olyan értékes, mint a besztercei s ez utóbbira a nádor is igényt tart. Ujabban azonban mégsem Várdayt emlegetik az esélyesek között, a püspök nemigen haladt előre Thurzóval. Majd szó esik az éppen Bécsben tartózkodó Báthory Andrásról és Balassa Menyhértről, akivel kapcsolatban a levélíró kesernyésen nyilatkozik „őfelsége" magatartásáról 35 . Mit tudunk az adományozandó birtokokról ? A Podmaniczky-család utolsó férfitagjának halála — 1559. február 9. — hatalmas mozgolódást váltott ki a birtokra éhes főurak között 30 . Az említett Beszterce (Vágbeszterce) várára és tartozékaira valóban igényt tartott a nádor, Nádasdy Tamás. A másik két jelentős birtoktest után is nagy tülekedés indult meg, ezek egyike Hricsó vára, a másik Bán mezőváros és tartozékaik voltak. A számos kérelmező között valóban megtaláljuk Várday Mihály nevét is, a kamarai iratok között fennmaradt a báni jószág adományozására benyújtót kérvénye 37 . Valószínű, hogy a Podmaniczky-családdal való nőági rokonsága alapján Hricsót is „megkérte". Azonban sem Bán, sem Hricsó nem jutott a kezére. Az előbbit gr. Salm kapta meg 38 — az utóbbit is másnak adományozták el 1563. nov. 15-én 39 . A levélben említett püspök Bornemissza Pál lehetett, aki ebben az időben nyitrai püspökhelyettes, majd királyi helytartó volt, 1579-ben halt meg 40 . Thurzó Ferenc az 1560-as években királyi udvarmester volt, 1576-ban már nem élt 41 . Báthory András (Bonaventura) szabolcsi és szatmári főispán, a Várdayak rokona, ez időben országbírói tisztséget is viselt. 1566. október 4-én halt meg 42 . A Podmaniczky-birtok eladományozásának története levelünk keltét 1559—63 közé utalná. Azonban Balassa Menyhért nevének említése még pontosabb időmeghatározásra is módot nyújt. Ugyanis a hírhedt „áruló" több ízben vált hűtlenné Izabellához, illetőleg János Zsigmondhoz ; 1552—56 között is Ferdinánd híve volt. Legutolsó, hatodik, pálfordulása több évig tartó előzetes tárgyalgatás után 1562. jan. 1-én következett be 43 . Eszerint vagy 1562-ben, vagy a következő évben foglalkozhattak volna a Várdayak a „kicsiny"" kisvárdai vár „nagyobbításának" gondolatával. Tudjuk viszont, hogy Székely Antal 1562-ben bent ült a várban. A kisvárdai őrség élén állító35 „... ő felségénél az áruló elől jár a híveknél, mert ha hűségért emberül valamit kellett volna mivelni... őfelségének kegyelmednek kellett volna..." 36 Lásd a birtok szétosztására vonatkozóan részletesen, Lukinich I.: A podmanini Podmaniczky-család története, Bp. 1943. 257 skk. 37 Várday 1559-ben kelt kérvényének részletét 1. a 27. jegyzet alatt. 38 Lukinich I.: A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Bp. 1943. V. 456. Az oklevélben a Podmaniczky-család nőági örökösei tiltakoztak 1565. jan. 19-én Salm beiktatása ellen. 39 Lukinich: i. m. V. 442. 40 Nagy: i. m. XI. 208. 41 Nagy: i. m. XI. 208. 42 Nagy: i. m. I. 230. 43 Magyar Nyelv 1928. 98—104. 140
