A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei
lag az ő beavatkozása fordította Ferdinánd javára a közeli Hadad vára alatt 1562. márc. 4-én lezajlott csatát 44 . Ezek alapján a levél inkább 1563. június 11-én íródhatott. Természetesen a szándék még nem jelenti a megvalósítást. Amint láttuk, még 1564 végén is harcok folytak Várda környékén. A megbékélés után azonban végre valóban hozzákezdhettek a régóta tervezett építkezésekhez, melynek valószínű időszaka az eddig felsorakoztatott adatok alapján 1565—70 közé tehető. A Perényiek sárospataki építkezésének köszönhetjük a legszebb, leggazdagabb Mohács utáni reneszánsz építészeti emlékünket — állapítja meg Balogh Jolán 45 . Az építés vezetője Alessandro Vedani volt. Az ő tervei, rajzai alapján készülhettek, főleg helyi mesterek kezemunkájaként a faragványok, bár Balogh feltételezi, hogy készítésükben Vedani személyesen is közreműködött. Alaposabb vizsgálattal a faragványok több mesterét különböztethetjük meg. Éspedig a második Perényi Gáborféle építési periódusban kettőt 46 . A kisvárdai faragványtöredék sajnos egyikük munkájának sem tartható, oly nagyfokú a kezdetlegessége. Az azonban nyilvánvaló, hogy készítője maga is dolgozott a sárospataki építkezéseken, s esetleg annak befejeződése után került Kisvárdára. A nagyobbszabású várdai építkezések tervezőjének személyét is a pataki műhely vezetői között kell keresnünk. Talán éppen Vedani volt ez. Sajnos erre vonatkozó adatunk nincsen, s előkerülése nem is igen remélhető. Tudunk azonban róla, hogy 1567 után királyi építész lett, s mint ilyen, csak külön engedéllyel fogadhatott el magánosoktól megbízást 47 . Könnyen elképzelhető, hogy a Perényi-szárny befejezése után, öreg korában még egyszer megpróbálkozott művészetének megcsillogtatásával, s örök kár, hogy ennek nyomát ennyire töredékesen ismerhetjük csak meg. Balogh ,Jolán idézett munkájában a sárospataki műhely irányító, termékenyítő kisugárzását valószínűnek tartja, és sajnálkozással állapítja meg, hogy „hatásának erejét, kiterjedését ma már nem tudjuk pontosan követni 48 . A kisvárdai faragványok csonkaságuk és provinciális jellegük ellenére is e hatás bizonyítékai, s Balogh feltevését támasztják alá. * * * Mint ahogyan Perényi Gábor halálával, 1567-ben nem zárult le a sárospataki vár építésének, szépítésének története, sőt a következő század első fele ennek éppen egyik legjelentősebb korszakát jelenti 49 , ugyanúgy feltételezhetjük, hogy e művészeti központ kisugárzása, hatása sem csökkent. Ennek tanúságát ismét csak a kisvárdai vár szolgáltatta, ezúttal a kályhacsempe-anyag egyezése révén 50 . Ujabban a MNM Tör44 Kerékgyártó Á.: Magyarok életrajzai, Pest, 1858. I. 130. 45 Balogh J.: A magyar renaissance építészet. Bp. 1953. 35. 46 Dercsényi—Gerő: i. m. 31. 47 Magyar Művészet, 1926. 242. 48 Uo. 40 Dercsényi—Gerő: i. m. 35. 50 FA 1954. i. h. — Megjegyezni kívánom, hogy korábbi felfogásomat módosítva, indokoltnak látom azt feltenni, hogy a tárgyalt kályhacsempék ugyancsak Sárospatakon vagy legalább is az ottani fazekasközpont hatósugarában készültek. 141
