A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei
ták 3 / Az а1ЙэЬ.ismertetendő töredékek némelyike alapján kiviláglik, az azonos ablakkiképzés nem csupán véletlen egyezés jele. A K-i saroktorony legalsó szinten levő helyiségét borító törmelékréteg alján, két, fehéres mészkőből faragott baluszterlábazat-töredék és egy reneszánsz nyíláskeret finom tagolású részlete került elő (XXXVII. t. 3—5). A torony e helyiségéből Ny felé vezető ajtónyílástól 4 kb. 5 m-re Ny-i irányban, a helyiség padlószintje fölött 40—60 cm-re került elő egy nagyon rossz megtartású reneszánsz szemöldökpárkányrészlet (XXXVII. t. 2) s a számunkra legjelentősebb medailonos ablakkeret-töredék (XXXVII. t. 1). A három utóbbi faragvány erősen széteső, morzsolódó rioiittufából készült, a párkányrész szürkésre égett, a zöldes színű ablakkeret-darab számos" része kifagyott 5 . ЕпПек a csaknem minden oldalán megcsonkított kőtöredéknek az előlapja viszonylagos épségben maradt meg, s azon valamivel több, mint félkör alakú, több soros, kidomborodó keretelésben kezdetlegesen megfaragott férfiprofilt láthatunk. A legszembeötlőbb ábrázolási hibákat a szem és az orr környékén vehetjük észre. Az egész fej, talán akaratlan, torzságát a hajzatnál itt-ott még észlelhető finomabb megmunkálás nyomai sem képesek ellensúlyozni. A torzítás felé hajlik nemcsak a száj és az áll vonala, hanem a nyaké is, a hatalmasnak jelzett ádámcsutkával. A ^kőtöredékek önmagukban vizsgálva vajmi kevés művészi értéket képviselned. Értékelésük azonban azonnal más alapokra helyeződik át, ha mint a hajdani kisvárdai kastély külső-belső kiképzésének sajnálatos csonkaságukban is egyedüli hírmondóit tekintjük azokat. Első pillantásra szembetűnik a medailonos portré és a sárospataki vár ún. Perényi-szárnyának földszinti pillérein kifaragott domborművek kétségtelen rokonsága (amit egyébként a teljesen azonos kőanyag is megerősíteni látszik) (XXXVIII. t. 1—3). Ezáltal nemcsak a kastély XVI. századi homlokzati rekonstrukcióihoz kapunk támpontokat, hanem e korbeli, eddig még fel sem tételezett várdai építkezések időpontját, más ásatási megfigyelések és újabban előkerült levéltári adatok segítségével pedig e munkálatok mértékét is megállapíthatjuk. Ahhoz, hogy világosan kitűnjék, e faragvány darabok mennyivel gazdagították eddigi ismereteinket, néhány szóval fel kell vázolni a vár és az épület történetére vonatkozóan eddig kialakult felfogást 6 . 3 Genthon—Lux—Szentiványi: Szabolcs megye művészeti emlékei, Bp. 1939. 22—24. (Kny. a Szabolcs vármegye с műből, szerk. Dienes I.) illetőleg Lux G.: A Nyírség középkori építészeti emlékei, Bp. 1940. 18—20. továbbá Dercsényi—Gerő: A sárospataki Rákóczi-vár, II. kiadás, Bp. 1957. 24. 4 E nyílás-keret alsó része in situ került elő. Simatagozású, élszedéses, gótikus jellegű. 5 Az ablakkeret-töredék néhány méretének közlését szükségesnek látom ideiktatni. A töredék magassága 35, legnagyobb szélessége 19, jelenlegi vastagsága (a hátulsó, eredeti lapszél ugyancsak letört) 19 cm. A medailonos rész mérete 28x14 cm, maga a fej 13x8 cm. 6 A vár építéstörténetével kapcsolatosan igen kevés előmunkálatot sorolhatunk fel. Érdekes adatokat szolgáltat Györgyényi Ignácz : Kisvárda történeti vázlata, с műve. Bp. 1872. — Számottevő levéltári anyagot dolgozott fel, illetőleg gyűjtött össze Virágh Ferenc: A kisvárdai vár a középkorban с kiadatlan, kéziratos munkájában. Leírja a maradványokat a 3. jegyzetben hivatkozott munkákon kívül Gero L.: Magyarországi" várépítészet. Bp. 1955. 234—35. — Mint legrészletesebb feldolgozásokat, az 1. jegyzet alatti irodalmat említhetem meg. 131
