A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei

12. kép. A kisvárdai várrom földszinti alaprajza Az építéstörténet szempontjából számba vehető legkorábbi írott forrásanyag az 1465—70 közötti időszakból maradt fenn, mégpedig aránylag szokatlan részletességgel, Várday István kalocsai érsek levelezésében s a család levéltárában megmaradt számadástöredékekben

7

. Az adatok oly nagyszabású építkezésről adtak számot, hogy azok alapján nemcsak a ma is álló D-i épületszárnyat (homlokzati rajzai alaprajza : 12. kép, 13—14. kép), hanem a XVI. sz. második felében keletkezett alaprajzon jelölt további két szárnyat is ebben az időben épültnek tarthattuk, természetesen az azokon végzett későbbi átalakítások, emeletráépítések feltételezésével

8

. E felfogást bizonyos fokig az a negatívum is megerősítette, hogy még egy olyan nagyszabású építkezésre, mint amilyennek a XV. századit tartottuk, nem került elő írott adat. Egyedül Várday Ferenc erdélyi püspök egy leveléből tűnik ki, hogy a XVI. sz. elején „fejeződhetett" be az első építési periódus

9

, viszont 7 Közzétéve a Zichy-Okmánytár IX—

XII. köteteiben. 8 A D-i szárny maradványainak 1955-ben Sedlmayr János által készített felmérésekor világosan felismerhetővé vált a két torony közti részen a II., ill. III. emeleti ráépítések két későbbi építési periódusa. Ezek közül a korábbival egyidősnek vehetjük a tornyok hajlított felületű, ágyúlőréses pártázatának elkészítését s a reneszánsz ablaknyílások kiképzését (XVI. sz. ?), míg a későbbi idején alakíthatták át a Ny-i torony lőréses teraszát is lakótérré (XVII. sz. első fele ?). 9 Várday Ferenc levele testvéréhez Jánoshoz, Gyalu, 1521. nov. 5. „Castrum verő nostrum Warda, nobis quoque videtur, ut ex lignis edificare erigere et construere, alioque perficere facias..." — OLT Esterházy ltár Rep. 26. f. I. nr. 327. 132