A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
tehát Simon tekinthető a lónyai uradalom megalapítójának. Ezért igen valószínű az a feltételezés, hogy ha az ő nevéhez fűzzük a lónyai templom építését, eszerint a templom keletkezési ideje a XIII. századnak a második évtizede lehet. Ez az időpont kb. megfelel a Csarodán és Marokpapiban levő egyházak építési idejének. Az élszedés nélküli diadalív egy későbbi átalakítás emléke. Nem biztos, hogy ez egybeesett a szentély beboltozásának idejével, mert a XIV. századbeli átalakítás párhuzamos a csarodai, marokpapi templomok átalakításával, de ott mindenütt élszedéses diadalív van. Itt a diadalíven pedig nincsen élszedés. A XIV. századi átépítéshez tartoznak a déli bejárat áttétele nyugatra, továbbá maga a nyugati kapu, a szentély beboltozása és a freskók. Említettük a freskóknál az „Anjou-liliomos" sablonmintát. Ezzel kapcsolatban azt kell feltételeznünk, hogy a freskók még az Anjoukirályok alatt készültek, s mivel a freskón király és királynő szerepel, feltehetően Nagy Lajos és Erzsébet királynő ábrázolásáról van. szó. Eszerint a freskók 1382-ig elkészültek. Ennek az átépítésnek a kivitelezése a Lónyay-család nevéhez fűződik, mivel 1285-től ez a család birtokolta a Simon ispán volt lónyai uradalmát 24 . A MAROKPAPI REF. TEMPLOM Uttörésben, viszonylag sík területen fekszik, mögötte településnek nyoma sincs. Kőből épült homlokzata egyszerű, dísztelen. Tengelyben van a bejárata, mely kőből van faragva, csúcsíves és pontosan ugyanolyan profillal és csúcsívvel készült, mint a lónyai bejárat (XXXVI. t. 1). Ennek teljes replikája lenne, ha az a különbség nem lenne meg, hogy itt a kapunyílás felső sarkaiban negyedkörös alakítású konzolok vannak. A bejárat fölött körablak van, ma már átalakított formában, mert a rézsűje hiányzik. A körablak fölött egy egyszerű, hosszúkás résablakot láthatunk, mely a padlástérbe nyílik. Az oromzat viszonylag alacsony, két oldalt két erőteljesen kiugró, átlósan fekvő támpillér fogja közre. Jellegzetesek ezek a támpillérek, hasonlók nincsenek a megye területén. Felső részük háztetőhöz hasonló, csapott végű vízszintes gerinc. Osztatánál kezdetleges cseppentővel találkozunk. A lábazat a támpilléreken is, az épületen is elég alacsonyan, de egyenlő magasságban fut körbe. A déli oldalon két félköríves, de teljesen kibővített ablak arányosan elosztva tagolja a falat — elhelyezésük így valószínűleg eredeti. A szentély déli és keleti falán egy-egy ablak van, ezek hasonló sorson mentek át;, mint a hajó ablakai. Az északi falon ma nincsenek ablaknyílások. A falvastagság 86 cm. A hajó belsejét deszkamennyezet fedi. A hajó szélessége 6,92 m, hossza 8,73 m. A diadalív 45 fokos élszedéses, enyhe csúcsívben végződik. A szentély méretei északról kelet felé : 3,34— 3,31 — 3,32— 3,29 m, tehát pár cm-es különbséggel azonos a lónyai szentély méretével. 24 Lónyay Ferenc: I. m. 133—134. 117
