A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Kalicz Nándor: Narodka mednovo ve-ka v sz. Paszab

ról is

18

. Mind a literi típusú kardkoptatók, mind az utóbbi két lelet korát Hunyady Ilona a La Téne C-periódusban határozza meg, bizonyos kis ingadozással a La Téne B-periódus vége felé

19

. A cserepeskenézi leletekhez erősen hasonló felsőmérai példányt Márton Lajos sem tartja a korai La Téne-időszakból származónak

20

. Az elmondottak alapján tehát akár a Hunyady Ilona szerinti 1., akár a 3. típusba sorolhatónak tartjuk a ma már szemrevételezés alapján pontosan nem jellemezhető cserepeskenézi kardkoptatókat, a magyarországi analógiák tanúsága alapján mindenképpen a La Téne C-korba kell azokat kelteznünk. Ugyanez a keltezés külön-külön is érvényes mindkét kardkoptatóra. Fenti megállapításnak Magyarországon kívül hasonló kardkoptatók korbeosztása sem mond ellent. így például egy neunkircheni (Ausztria) töredékes darabot R. Pittioni középső La Тёпе-korinak tart

21

. Ugyanebbe a periódusba és ugyanakkor a Reinecke szerinti La Téne C-korba keltezi H. Müller-Karpe a klagenfurti, valamint a szlovéniai, mokronogi temetőből ismert hasonló koptatókat. Abszolút korukat az i. e. 3. század vége és 2. század elejére eső időszakra helyezi

22

. A kardkoptatónak ezt a tárgyalt formáját J. Filip a szívalakú típushoz sorolja, és megállapítja, hogy az i. e. 3. század folyamán is kedvelt. Ugyanakkor még a stradonitzi oppidum leletei közül is hoz csaknem hasonlót

23

. Ennél valamivel korábbi D. Viollier korbeosztása erre a koptatóformára vonatkozólag : La Téne I. C-korinak tartja, de ismertet hasonlót a szerinte vett La Téne II.-periódusból is

24

. Nyugat-Európában lényegében ugyanebbe az időszakba tartoznak a hasonló formák, mind a franciaországi, mind az angliai lelőhelyeken

25

. A felsorolt adatok alapján viszonylagosan nagy biztonsággal a Reinecke szerinti La Téne C-periódusba keltezhetjük a cserepeskenézi kardkoptatók formáját, feltehetően annak is az i. e. 2. századra eső szakaszába. Az így kialakított kronológiai képet cserepeskenézi fibulánk típusának a korbeosztása sem változtatja meg. Teljesen hasonló analógiának tekinthető az apahídai temetőből előkerült egyik fibula

26

. Ezt a típust J. Déchelette La Téne Il.-korinak tartja, többek között éppen az apahídai példányt is

27

. J. Filip magát az alaptípust tágabb körben határozza meg : La Téne В—C-korra egyaránt keltezhetőnek tartja. Természetes, hogy jelen esetben a La Téne C-periódus az elfogadható, és 18 Márton Lajos.: A korai La Téne sírok leletanyaga. Dolg. Szeged. IX—

X. 1933—34. 99—100. 1. és XXIV. t. 1., továbbá 111. 1. és XLIII—XLIV. t. 2a—b, illetőleg 7. ábra. 19 Hunyady Ilona: i. m. 20 Márton Lajos: i. m. 120. és LI. t. 8. 21 Pittioni, R.: Österreichs Urzeit im Bilde. Leipzig

—Wien. 1938. 44. tábla 1. 22 Müller

—Karpe, H.: Zeugnisse der Taurisker in Kärnten. Carinthia I. 141, (1951.) 665. és 637. 1. 7—16. kép 1. és 4. 23 Filip, J.: i. m. 532. és 6. ábra 7, 7. ábra 1., valamint 9. 24 Viollier, D.: Les sepultures du second äge du fer sur le plateau Suisse. Geneve. 1916. 37. t. 9—10., illetőleg 38. t. 20. 25 Déchelette, J.: i. m. 618. fig. 459. és 628. fig. 464. 1. 2. 4. ábrák. 26 Kovács István: Dolgozatok, Kolozsvár, II. 1911. 38. és 43. kép 3—3a ábra. 27 Déchelette, J.: i. m. 587. és 446. ábra. 27