A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Nyárády Mihály: Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században
meg, hogy a szódát így nem sziksóból, hanem a sziksós vízből főzeti ; aminek nagyobb bizonyságára azt is megemlítette, hogy ehhez a munkához vízemelő eszközöket is használt 117 . A szódavízkút, (szódás vizet gyűjtő gödör) az 1829. évre már általánossá vált. A kemecsei szódafabrika (szódagyár) területén akkor már a szódás víz méringélésére három kutat használtak 118 . Érdekes az a nagyhalászi adat is, amely szerint a bérlő a bérelt Fertő tó területéről a Tisza árját (az árterületére tavasszal kiáradt vizét) gáttal rekesztette ki 119 . Egy-egy fabrika rendszerint két-három lakóházból, egy nagy főző karambol, egy másik főzőházból, egy-két hamutartó házból, egy szódaégető épületből, egy porszínből, egy-két földalatti kunyhóból, egy istállóból, egy kis ólból és egy kútból állott. Ezek leírásából kitűnik, hogy az épületek olcsó anyagokból készültek : „Földfalasok" (esetleg fecskefészek rakásosak vagy tölgyfaágasosak is), deszkaoldalasok, fenyőfaszarufások, nád- vagy deszkatetősök voltak. A földalatti kunyhókat és a kutat természetesen kihagytam a számításból. Az épületek egyikének-másikának a neve a salétromfőző telepekéivel azonos. Az építési anyagok felhasználása tekintetében azonban már aligha volt különbség köztük és a salétrombeli épületek építési anyagának felhasználása között. S ebben a tekintetben többé-kevésbé eligazítónk is lehet 120 . Az 1810. évben a ,szódafőzést királyi bányai jussnak próbálták minősíttetni. A megye felirata alapján azonban az Udvari Kamara elállott ettől a szándékától 121 . Egy 1802. évvel keltezett térkép szerint a megyében Bércei, Halász, Nyíregyháza, Sényő, Sima, Szent Mihály és Űjfehértó községekben voltak széksófőző fabrikák 122 . A szódafabrikák működése a mesterséges szódagyártás versenye következtében az 1850-es évek közepén szűnt meg. 13—15. Egy Szabolcs megyei hely történetíró, Görömbei Péter szerint Nagykálló községben volt egy salétromgyár, s ezt a gyárat az 1666. évben alapították 128 . Az írónak ezt az állítását nem tudom magamévá tenni. Nem azért, mert az én adataim egyikében sem fordul elő a salétromgyár név, és nem is azért, mert a község és az abban levő vár salétromgyűjtő tevékenységéről az 1679. évnél, salétromfőző (gyártó ?) munkájáról pedig az 1704. évnél korábbi adataim nincsenek, hanem azért, mert a községnek és várának ilyen irányú tevékenységét és munkáját végvidéki helyzetüknél fogva az 1660. évnél korábbra, az 1500-as évek végére kellett tennem 124 . 117 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Fasc. 3. N. 903. 1803. 118 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: A Horváth-féle iratokkal együtt levő Kömmerlingirat. Ugyanitt olvasható: Ahol fű nem terem, széksó seprés végett (kiadják bérbe)... 119 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Horváth—Kömmerling-féle iratok. Kiss Elekre vonatkozó rész. 120 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Horváth—Kömmerling-iratok. 121 Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Proth. XIV. Fol. 15. N. 4. 1810. 122 jvjyh, jósa András Múzeum térképei közt fekvő id. Sexti András-féle térkép. 123 Magyarország vm. és v. Szabolcs vm. k. 153. lap. 124 I. Nyh. Áll. Lt., Szab. a: Fasc. 94. N. 90. 1679. II. Orsz. Lt., Bp.: U és C: Fasc. 64. N. 14. 1704. év. 194
