A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei
tetése alapján az építkezés valószínű időpontját meglehetősen szűk határok közé szorítani. A palota lebontott K-i szárnyát átvágó К—Ny-i irányú kutatóárok napvilágra hozta a K-i és Ny-i alapfalak maradványait. Ezek építésmódja és anyaga a D-i palotaszárny alapozásával teljesen megegyezik : lapos, 5—10 cm vastagságú szabálytalan formájú mészkőlapokat raktak igen erős habarcsba. A D-i szárny alapozásának tanúsága szerint ez a kőalap kb. 1,5 m széles és 2,5 m magas lehetett, erre falazták a felmenő téglafalakat. A K-i épületszárny belső fala a külsőtől teljesen elütő szerkezetű, nem is olyan mélyen alapozott. A fal szélessége alig haladja meg az 1 m-t, az alapozást mindössze 50—60 cm vastagságban, általában két sor egymásra rakott zöldes, szabálytalan formájú riolittufa darabok alkotják. Megállapíthatjuk tehát, hogy a K-i és feltehetőleg az É-i palotaszárny is a D-inél később épülhetett. A D-i szárnyból két oldalt kiinduló, É felé tartó kőfalak eredetileg tehát egy nagyméretű udvart vettek körül. A beépítés időpontját a reneszánsz faragványok anyagával megegyező,, alapozáshoz használt kőanyag a XVI. sz.-i „átalakítás" idejére határozza meg, amely a jelek szerint a XV. sz.-inál jóval nagyobb szabású építkezést jelent. A két újonnan épült szárny a XVII. sz.-i inventáriumok alapján egy, illetőleg két emelet magasságú lehetett 14 . * * * Nicolo Angelini említett felmérésén már megtaláljuk mind a három szárnyat, a rajz elkészülésének idején azok tehát állottak. A külső védőműrendszer tudomásunk szerint 1580—85 között készült, Ottavio Baldigara irányításával 15 . Angelini rajza ennél korábbi keletű. Borbély Andor Angelini egész felmérési munkásságának időhatároló dátumául csupán 1554-et említi, melynél az csak később keletkezhetett 16 . Miután számunkra Angelini rajzának készülési ideje döntő jelentőségű, foglalkoznunk kell a személyére vonatkozó életrajzi adatokkal is. Nicolo Angelini nevét az említett két mappán található feljegyzésen kívül mindössze az az írás őrizte meg, mely 1570. III. 29-én kelt s benne a veszprémi várról általa készített modellről történik említés 17 . Ebből is látható, hogy egyike lehetett az országot állandóan járó olasz építészeknek, akiknek munkásságában egyaránt felismerhető a felmérő, tervező és a kivitelező tevékenység. Bár nevével ebben a formában nem találkozunk, többször előfordul, ugyanezekben az években egy Natali Angelini nevű építész, akinek meglehetősen furcsa és ritka keresztnevét 14 Az egyik 1612-ben készült (OLT NRA 925. f. 13), a másikat 1680-ban, a Thököly-féle javak összeírásakor készítették (OLT U. etc. 151. f. 5.). Az utóbbiban pl. a K-i szárnyban felépült „kápolna mellett második consignatio"-ban sorolnak fel helyiségeket. 15 Maggiorotti, L. A.: Architetti e architetture militari, Róma, 1937. II. 109.,. ill. 387. („Tra il 1580 e il 1585 vi si trovo a rafforzarne le difese Ottavio Baldigara.") 16 HK 1932. 174. 17 Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses,. Wien, 1888. Bd. CXLII. o. 5178. sz. 136
