A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei

a legkülönbözőbb elírásokban olvashatjuk 18 . A két személy azonosságát igen alapos okunk van feltételezni, egyrészt a vezetéknév egyezése miatt, másrészt azért, mert az efajta keresztnévelírások ebben az időben egyáltalán nem voltak ritkák. Emellett egyenesen feltűnő lenne, ha a magyarországi várakról készült, értékes és még Giulio Turco felméré­seinél is alaposabb, 58 rajzot tartalmazó gyűjtemény elkészítésére jelen­téktelen szerepet játszó mérnöknek adtak volna megbízást 19 . Magyar­országi működésének emlékeként megemlíthetjük még a Győr váráról 1566-ban készült részletes távlati rajzát is, amelyet lekicsinyítve Hoef­nagel György és társai kiadásában megjelent ,,Civitates orbis terrarum" с kiadványban adtak közre. Igaz ugyan, hogy itt a metszeten Nicolaus Aginelli neve szerepel, azonban személyét ebben az esetben is legvaló­színűbben Angeliniével azonosíthatjuk 20 . Az Angelinire vonatkozó, 1565—74 közötti adatok alapján a kisvár­dai felmérés elkészülésének időpontját a fenti évtizeden belül leginkább Turco működésével egy időbe, tehát 1569—1571 közé tehetjük. Ezzel az építkezések befejeződésének időpontját is meghatároztuk : legkésőbb az 1560-as évek végén már állania kellett a két újabb palotaszárnynak. * * * Ügy látszik tehát, hogy Perényi Gábor sárospataki építkezése nem sokkal előbb fejeződött be, mint a Várdayaké Kisvárdán. Találhatunk-e vajon közelebbi támpontokat viszont az építkezés kezdetére vonatko­zóan ? Ehhez mindenekelőtt röviden ismertetnünk kell a várral és bir­tokosaival kapcsolatos történeti adatokat, amelyek a XVI, sz. közepe tájáról rendelkezésünkre állanak. A Várday-család feje 1526 után Várday Mihály volt, aki öt fivére halála után egyedüli ura lett a Szabolcsban és a környező megyékben 18 1565. jan. 7. Nadali de Angelinis paumeister nevét említik. 1565. máj. 26. Natalin Angolinus kais. Baumeister-пек teljesített kifizetésről olvasunk. 1566. márc. 27-én Natalin de Angelinis Friaulban teljesített szolgálatairól esik említés (Jahr­buch, 1892. XIII. Bd. 8668, 8682 ill. 8721.). 1572-ben a bányavárosok építőmestere Angelini Natalis (Natali), 1574-ben Csábrág várában ő épít (Pataki: i. m. 28.). — 1573. ápr. 1-én Natali Angelin Baumeister a bányavárosban tett útjáról nyújt be elszámolást. Viszont 1574. júl. 22-én már nem él, özvegyének (Witwe des Baumeis­ters Natalis Angelin) e napon kegydíjat állapítanak meg (Jahrbuch, 1894. XV. Bd. 11 537. és 11 531.). 19 Tudomásom szerint még senki sem figyelt fel arra a körülményre, hogy eltekintve az egyes kiemelkedő fontosságú váraknak jelentősebb építészek (Baldi­gare, Ferabosco stb.) által készített felméréseitől, csak Turco és Angelini rajz­sorozatai adhattak részletes áttekintést a XVI. sz. folyamán a bécsi haditanács­nak az ország várainak helyzetéről. Nyilván jóltájékozottságuk érdekében bízhatták meg a két mérnököt ezzel a munkával. Turco a déldunántúli, Balaton környéki várakat mérte fel, számszerint harminckettőt. Angelini 19 horvátországi, 8 dunán­túli és 22 felsőmagyarországi vár alaprajzát készítette el. Jellemző, hogy mind­kettőjük által csupán Veszprém és Palota váráról készült felmérés. Miután Turco megbízását 1569-ben kapta és a jelek szerint munkáját már a következő évben be is fejezte (1. Pataki: i. m. 18.), alighanem Angelini is ebben az időszakban dolgoz­hatott rajta. Feltételezhetjük esetleg azt is, hogy Turco 1572-ben bekövetkezett halála után ő folytatta a munkát. 20 Maggiorotti: i. m. 161. — Aginolli és Angelini személyét azonosnak gon­dolja Rózsa György is : Régi vérképek, Bp. 1955. 9. 137

Next

/
Thumbnails
Contents