A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
A XIII. században a községet a Huntpázmány nemzetség Petri ága birtokolta 18 . Az építtető közülük kerülhetett ki. A CSARODAI REF. TEMPLOM Déli oldalával a Csaroda partján fekszik. Északon és nyugaton utca halad el előtte. Az ismeretlen korból származó kastély romjától nem messze, körülbelül 50 méterre van. A templomtól délnyugatra az utolsó ház kertjében nagyarányú, kiásatlan építménynek a romjai vannak a föld alatt, honnan csekély földmegmozgatással ma is nagy mennyiségű cserép és tégla kerül a felszínre. Innen származik a nyíregyházi Jósa András Múzeum publikálatlan két szép, mázas Gutkeled-címeres-sárkányos kályhacsempéje is. A tárgyalásunk anyagába tartozó templomok közül a csarodai van abban a kivételes helyzetben, hogy olyan kiváló szakember foglalkozott vele, mint Entz Géza 19 . Ezért a következőkben az ő munkájára támaszkodunk, és csak néhány szempontból lesz hozzátenni valónk. A templom méretei a következők : belső hossza. 9,50 m, szélessége 5,80 m, magassága 7 m, a szentély belső mélysége és szélessége kb. 4,30, magassága 4,70 m. Falvastagság 74 cm, a diadalívnél 80 cm, téglaméret 5 X 13 X 27 cm, illetőleg toronyban és a diadalíven 5 X 15 X 32 cm. v A nyugati homlokzat (XXXII. t. 2) majdnem egészen a torony és tető találkozásának vonaláig teljesen sima és egyszerű. Egyedüli dísze a körbe futó lábazat, egy kétszeresen lépcsőzött, félköríves résablak. Az oromfal folytatását alkotó torony két emeletével viszont gazdagabb. A két sor ablak a toronynak mind a négy oldalán megjelenik, az alsó sor ablakai kettős, a felső soré hármas ikerablakok. Mindegyik csekély mélységű tükörben helyezkedik el, melyeknek felső részét hat félkörívben és öt fogban végződő díszítés zárja le. Az ikerablakok elválasztó oszlopai, beleértve a lábazatot és az oszlopfőt, melyek azonos szerkezetűek, idomtéglából vannak alkotva (XXXIII. t. 2). A lábazatot az oszloppal egy sima asztragál köti össze, s vájat után egy párnatag négyszögletes talplemezébe megy át. A talplemez sarkait gúlaszerű idomok élénkítik, melyek a párnatagból nőnek ki. A bejárat a déli oldal első harmadában nyílik (XXXIV. t. 1). A bejárat maga is figyelmet érdemel, mivel ezen a vidéken ritka. Háromszögű oromzata oromdísszel a tetején és széles oldalkerettel kiugrik a falból, és az ajtó felé a rézsűt kettősen lépcsős románívű keret alkotja. A hajó falán egyenlő térelosztásban, de az ajtótól távolabb két rézsűs, félköríves ablak található. A hajó délkeleti sarkán merőlegesen elhelyezkedő kétosztatú támpillér van. A szentély déli oldalán kőkeretes, enyhén csúcsos, rézsűs ablakot találunk, ennek mása a szentély keleti oldalának a közepén levő ablak is. Ennek mérete belül : külső rézsű 70 X 170 cm, nyílás 20 X П0 cm. A keleti oldal két sarkán levő két, átlósan elhelyezett támpillér az elő18 Községi Adattár. Szabolcs vármegye. Dienes István szerk. Bp. 1939. 356. 19 Entz Géza: A csarodai templom. Művészettörténeti Értesítő. IV. évf. 2. sz. Bp. 1955. 206—215. 112
