A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében

zőhöz hasonló szerkezetű, a belső boltozás terhét viseli. A hátsó oromfal is megvan, és ezen egy keskeny padlástérbe nyíló kis résabiakot is láthatunk a szentélyablak fölött. Az északi oldalon ablak nincsen, egy vastagabb kétosztatú támpillér szabálytalan elhelyezésével a régi sekrestyefal maradványának látszik. A templom belsejében a hajó nyugati végén három íven két oszlopon nyugvó karzat van. A henger alakú oszlopok a lapos, négyszögletes talplemezhez hengertaggal kapcsolódnak, míg az oszlopfőt tulajdonképpen másfél párnatag alkotja. Érdekes megoldás, hogy az ívek a sarkokon élszedéssel csatlakoznak az oszlopfőhöz, aminek az az értelme, hogy a két boltív terhét a nyolcszögletes alaprajzforma jobban tudja közvetíteni az oszlop hengerére. A karzatot tartó előcsarnok boltozása hevederes, kissé elnyújtott alakú keresztboltozat. A karzatot tartó oszlopok a mellvéd fölött négyszögletes pillérben folytatódnak a mennyezetig, ezek tartják a torony terhét. A karzat oszlopait hevederív köti össze egymással és a homlokzat falával, s köztük dongaboltozat van. A hajó felé néző heveder félköríve úgy van megkomponálva, hogy az szerkezetileg a homlokzat ablakát harmonikusan keretezi, ezeket a felső oszlopokat a heveder aljában egyszerű párkány futja körül, mely itt oszlopfőként hat. Ez az ablakrézsű felső félkörívének a magasságában van. A toronytestnek a padlástérre eső részében is vannak nyílások. Kelet felé lépcsős és csúcsíves, észak felé a nyílás lezárása fűrészfogszerűen beljebb rakott téglából képezett szög. A hajó ma deszkamennyezetes. Él szedés nélküli diadalíve enyhe élben fut össze. Maga az ívelés 2,60 m magasságban kezdődik. A nagyjából négyzetes szentélyt, melynek méretei északtól az óramutató szerint számítva : 4,24—4,27—4,21—4,26 m, csúcsíves boltozat fedi. A bordázat szabálytalan ötszög keresztmetszetű gúlán levő lapos hasáb alakú bolt indításból 1,70 magasságban indul el. A borda profilját egy egyenes, kb. 60 fokos hornyolt vájat és elég széles orrlemez jellemzi. Záróköve teljesen sima, a középkorban festve kellett lennie. A szentélyfalon észak felé élszedéses csúcsíves ajtókeret része látszik, melynek nyomát 7 éve találtuk meg, a repedés részeinek nagyobbításakor. Az élszedésen növényi ornamentikajú freskódíszek is vannak. A templomot középkori freskók díszítik. A diadalív belsejét a négy egyházatya, északtól számítva Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos ábrázolása tölti ki. A keleti és déli szentélyfalon többféle sablonnal készített — melyek között „Anjou-liliom" is szerepel — függönymotívum felett nyolc apostol részben töredékes alakja látható. A keleti ablak bélletén Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin és efölött az imago pietatis van ábrázolva. Entz a már említett tanulmányában kiemeli a freskók ikonográfiái programjának rációját. Ugyanakkor hozzátehetjük azt is, hogy egyúttal bizonyos hagyományokhoz való ragaszkodást is még kell állapítani, mivel a megyében, ahol viszonylag nem sok középkori freskó van, a szentélyfreskókon az apostolok vannak ábrázolva : bemeszelve Lónyán, restaurálva Nyírbélteken és voltak Nyíracsádon. Hasonlóan nem ritka ennek a négy egyházatyának egyidejű ábrázolása. Fontos megállapítás azonban az, hogy András apostol alakjánál 8 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve I. 113