A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
•zatot és a föléje emelt szerény kis fatornyocskát téglából építették újjá, és így keletkezett a mai nagyobbszabású tornyos homlokzat és belső karzat. A NYlRBÉLTEKI RÓM. KAT. TEMPLOM Magaslaton fekszik, szentéllyel az utca felé (XXXV. t. 1). Nem lehetetlen azonban, hogy a középkorban előtte is vonult utca. Mivel a templom a történelem folyamán sokáig romokban hevert, ezért erős átalakítás nyomai láthatók rajta. A homlokzata elé torony került, úgy hogy az eredeti homlokzat formája nem állapítható meg. Alacsony lábazat fut körül a templomon, a támpilléreken azonban ez a lábazat egy méterrel magasabban van. Magában véve ez a tény jelzi, hogy a támpilléreket később építették. A lábazat nagy szintkülönbsége és különös felfelé keskenyedő idegenszerű formája még azt is engedi feltételezni, hogy ezek erősen posztgótikusak. A bejárat ma nyugaton, a torony alatt van. A középkorban azonban, amint az a lábazaton is látszik, délről nyílott. Az ablakok szintén későbbi korból származnak a hajón is és a szentélyen is. A támpillérek az épület négy sarkán átlósan, a diadalívnél merőlegesen állanak, és a szentély keleti falának a közepénél is találunk egyet. A hajó szentélyének belső hossza 9,50, szélessége 6,70 m. A szentély északi és déli falának méretei : 5,40 m ; keleti és nyugati mérete : 5,60 m. A freskók nyomaiból ítélve a keleti oldalon két ablak volt. A sekrestye későbbi hozzáépítés, a szentélybeugrás itt kisebb, mint délen. Belsejében a diadalív már nincsen meg, a freskó körvonalai őrizték meg a dongaboltozat vonalát. A keleti falon levő freskó a Kálváriát ábrázolja, mely a Zsigmondkori olasz és magyar ruházatból ítélve, a XV. század első felében keletkezhetett. Maksai szerint a község a XII. század végére már kialakult 12 . 1325ben, illetőleg 1354-ben a Kállayak és a Czudarok osztozkodnak rajta 13 . A templom az 1779-es Canonica Visitatio leírása szerint 1222-ben épült. Ezt az adatot egy 1777-ben levert gótikus felirat nyújtotta 14 . A téglák mérete 5 X 13 X 26 cm az alapzaton is és a támpilléreken is, ami azt mutatja, hogy a támpillérek a leszakadt diadalív, boltozat és oromfalak anyagából épültek. AZ OROSI REF. TEMPLOM Magas, hordott dombon áll, mely valamikor temető volt. Régebben téglafal vette körül, melynek nyomai észak felé a földben még megvannak. Fekvésének érdekessége, hogy a középkori, két utca közti, helyzete ma már megszűnőben van, ugyanis kelet felé az utca már nincs meg, de házak telkekkel még vannak. 12 Kandra Kabos: Adatok középkori egyházaink némelyikéről. Adatok az egri egyház történelméhez. II. Eger, 1887. 229. 13 Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. 1940. 115. 14 Schmotzer Pál: I. m. 127. 107
