A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
Utoljára 1928-ban alakították át, ekkor kiforgatták középkori formájából. Ma a középkori eredetre csak a lábazat és nyugat felé két formátlan, átlós támpillér utal. A fal vastagsága 90 cm. Tégláinak középső élei 16 cm-esek. Az átalakítás úgy történt, hogy a szentélyt lebontották a keleti fal kivételével, a hajó falait meghosszabbították a régi szentély hosszáig, azzal összekötötték, és a régi szentély végén megtoldották egy toronnyal. A régi ablakokra ma már következtetni sem lehet. A nyugati falon a repedések egy ajtónyílást rajzolnak körül, lehetséges, hogy ez volt a régi bejárat. Ipolyi Arnold közlése szerint a templom falában színes téglák is voltak 15 . Ennyit tudnánk az orosi templomról, ha a nyíregyházi Jósa András Múzeum birtokában nem lennének fényképfelvételek, melyek az 1928 előtti állapotot mutatják. Egyik képen három pár átlós támpillérre lehet következtetni. Külseje már ekkor is át volt alakítva. A másik kép azonban érdekesebb adatokat közöl (XXXI. t.). A diadalív enyhén lapos félkörív volt. A szentélyt dongaboltozat fedte, s a keleti falán, a jellegzetesen egyenetlen falon a repedések kirajzolnak két keskeny ablakot, melyen a szélesség aránya a magassághoz 1 :4. De a képről arra is lehet következtetni, hogy a boltozás később történt. Ügy látszik, hogy a rézsűk felfelé némileg keskenyedtek, mint Ajakon is. Hozzávetőlegesen ki lehet számítani a hajónak és a szentélynek a méreteit. Az volt a kiindulási pontunk, hogy a toldásokat a falrepedések elárulták a hajó falán is, a szentélyfalon is, továbbá látni lehet a külső vakolat alsó részénél, ahol a szél elhordta némileg a homokot, hogy a toldott rész alapozása mészkőből van, míg a régi hajó alapja téglából készült. A templomhajó szélessége 6,60 m. Ha a szentély a hajónál kétszeres falvastagsággal keskenyebb, akkor a diadalív mögött a szentélynek kb. 4,80 m-nek kellett lennie. A torony alatti falon, mely a szentélynek a keleti fala volt, világosan kivehető félköríves repedések azt mutatják, hogy ott a szentély belső falmérete csak 4 m volt. A kettő közti különbség nem látszik ellentmondásnak, mivel a szabálytalan alaprajzú szentélyek nem tartoznak a ritkaságok közé. A hossza pedig a fentiek alapján kb. 5,10 m lehetett. Eszerint a szentély némileg hosszúkás volt, és a hajó felé szélesedett. A templom egész hosszából levont szentély és diadalívméret különbsége adja a hajó hosszúságát. A templom méretei tehát a következők lehettek : hajó hossza 11,30 m, szélessége 6,60 m. A szentély szélessége a diadalívnél kb. 4,80 m, kelet felé 4 m, hosszúsága 5,10 m. A község a Váradi Regesztrumban és a Pápai Tized jegyzékben egyaránt szerepel, az utóbbi említi az egyház Tamás nevű papját. A Kállaylevéltár egyik okleveléből ismerjük a templom védszentjét, aki Szent Péter apostol volt 15a . A községet a legrégebbi adatok szerint a Balogsemjén nemzetség birtokolta. Legrégibb ismert birtokosa az a bizonyos Egyed, aki II. Endre uralkodása alatt Kálmán herceg rutén hadjáratában esett el. Egyed Ubulnak a testvére és Simonnak és Ivánnak az apja, annak a Simonnak, akit az oklevelek orosinak neveznek 15b . Valószínűnek látszik, 15 Ipolyi Arnold: I. m. 154. 15a Ipolyi Arnold: I. m. 817. sz. 187. 1. 1б ь Ipolyi Arnold : I. m. 12. sz. 9—10. 108
